Új rész.Olvassátok!
Sajnálom,hogy tegnapra ígértem és csak ma tettem ki,de pénteken volt egy kisebb baráti összejövetel,tudjátok későn értem haza,tegnap pedig gyakorlatom volt ami rendesen leszívta az energiámat.:/Na,de nem is húzom tovább a szót.Jó olvasást! :)
Love Detti
~Justin Bieber~
Nem tudtam mit akar kérdezni,de biztos valami fontosat,mert elég zaklatott volt.Be akart lépni az ajtón,minden szó nélkül ott hagyni,de elkaptam kezét,s magamhoz rántottam.
-Kérdezd meg.-néztem mélyen barna szemeibe,vártam a választ,de nem kaptam.
-Lényegtelen.-csapta oldalra fejét.
-Addig nem engedlek el,míg meg nem kérdezed.-fogtam meg gyengéden derekát,de a kérdést még mindig nem kaptam meg.
~*~
Beléptem az ajtón,de magához rántott.
-Addig nem engedlek el,míg meg nem kérdezed.-fogta meg gyengéden derekam,de még mindig nem kérdeztem semmit.
Nehezen,de rá vettem magam arra,hogy feltegyem a "nagy" kérdést.
-Tudod este..mindent hallottam.-sütöttem le tekintetem.
-Mire gondolsz?
-Amikor aludtam..arra ébredtem,hogy te és Selena veszekedtetek,aztán ezt a nappaliba folytattátok és hallottam,megkérdezte én mit keresek ott?(!)
-Ja arra gondolsz?-mosolygott.
-Jó,hogy te ilyen könnyen veszed a dolgot.-fordultam el tőle.
-Most sírnom kellene?-komolyodott el
-Te kérdezted,hogy mit akarok kérdezni,de meg sem hallgatsz!-förmedtem rá.
-Nem veszed komolyan az egészet,de amiket tegnap este mondtál..mindent hallottam.
Döbbent arccal nézte arcomat.
Nem néztem a szemébe,inkább a földön jártattam szemeim.
-Akkor mindent tudsz?-tette tarkójára kezét.-Nem akartam,vagyis el akartam mondani,de nem így.Vártam a megfelelő pillanatot,amikor csak te meg én,senki más!-emelte arcára tekintetem.-Nem kérem,hogy szeress csak tudd,amit este mondtam azt komolyan is gondoltam.-húzódott egy félmosoly arcára.
Nem mondtam semmit,csak mosolyogtam,karjait derekamra helyeztem,kezeimet tarkóján összekulcsoltam,s megcsókoltam.
Csókunk hosszú volt,lágy,heves,még is gyengéd,s vággyal teli.
-SZERETLEK!-hangzott el számból e varázslatos,sokat mondó szócska.
-Me too..-belemosolygott csókunkba.
Bementünk a házba,Adam a konyhában készített magának ebédet.
-Szia húgi.-köszönt.
-Justin.-pacsiztak.
-Bátyuuus..-nyújtottam el a szó végét.
-Nem!-vágta rá,pedig nem is tudja mit akarok mondani.
-Végig sem mondtam.-nevettem.
-Lexivel találkozok szóval esélytelen.
Hátat fordítva Adamnek mentem fel a szobámba lepakolni a táskámat és egy úttal gyorsan rendet is tettem.
Kopogást hallottam.
-Gyere.
-J vagyok,csak szólok,hogy Adam elment.-mondta J.
-Rendben.-néztem rá órámra.
-Már ennyi az idő?El kell mennem.
-Hova?Elvigyelek?-jöttek a kérdések.
-Leah-ért az oviba.Sietnem kell.Menjünk!
Lerohanva az emeletről egyenesen ki az ajtón amit gyorsan bezártam,indultunk meg a fehér autó fele.
Kulcsot a gyújtásba helyezte,elfordította azt,a motort már járt,s legurultunk a feljárón.
Úgy 10 perc után meg is érkeztünk.
Bekopogtam a terem ajtón,majd a kedves,kicsit őszes hajú Rose nyitott ajtót.
Húgom azonnal ki szaladt hozzám.
-Jazmynt már elvitte Jeremy.-mondta Rose Jusnak.
-Tudom,hívott,de mi együtt jöttünk.-mutatott rám és magára.
-Viszlát.-köszöntünk el.
Sétáltunk ki az intézmény kapuján,amikor Justin felvette Leaht,majd halk suttogásba kezdtek,de én még épp hallottam miről beszélnek.
-Szereted a fagyit?-kérdezte J Leaht.
-Igeeeen.-nyújtotta el a szót.
-Melyik a kedvenced?
-Vanília meg a csoki.
-Szeretnél fagyizni?-kérdezte,s erre drága húgom csak bólogatott.
-Csak egy gombóc!-szóltam közbe.
-Naaaa..-duzzogott be Leah.
-Nem!
Justin letette karjaiból a kislányt,lassan kezét enyém mellé csúsztatta és összekulcsolta azokat.
Így sétáltunk tovább.
-Menj előre,válassz addig.-mondta J.
Húgom szaladni kezdett a fagyizó fele,nem sokkal később mi is megérkeztünk.
-Na hercegnő,milyet kérsz?-vette fel kezébe újból Leaht.
-Csoki és vanília.
-Detti te mit kérsz?
-Egy vanília shake-et.
-Akkor kérek egy vanília shake-et,meg 2 gombóc fagyit.Egy csokit és egy vaníliát.-mondta az eladónak,majd fizetett.
-Máris kiviszem,addig foglaljanak helyet.-mondta a kedves eladó hölgy.
-Mondtam,hogy Leahnak csak egyet szabad.-förmedtem rá barátomra.
-Nyugi.-nyomott egy puszit homlokomra.
A kedves hölgy kihozta rendelésünk,mi pedig elkezdtük elfogyasztani azt.
-Nem kérem.-tolta elém fagyi kelyhét húgom.
Megtöröltem arcát,mert tiszta csoki fagyi volt.
Már az utolsó kortyos elfogyasztva shakeemből indultunk a kocsi fele.
-Van valami a szádon.-mondta J.-Hagy majd én.-kaptam egy csókot számra,ami el is tüntette azt a kis bizonyos valamit ami ott volt.
-Melyik a te kocsid-tette fel a kérdést Leah.
-Nézd látod ott azt a fehéret?Az az enyém,azzal megyünk haza.
-Juhééj-hangzott el az örömkiáltás.
Beszállva a kocsiba útnak indultunk,egyenesen haza.
Megérkeztünk.
Az ajtóban állva figyeltem Justin minden egyes pillantását,amitől már így is heves felszállásba kezdtek azok az apró pillangók hasamban.
-Leah menj be,kapcsold be a tv-t.-mondtam kedvesen.
-Nem akarok bemenni.-siránkozott.
Justin szintén karjába vette,másikkal pedig derekam után nyúlt,s úgy húzott közel magához.
Egy pár másodpercig még egymás szemét pásztáztuk,majd megtörtént a csoda.
A pillangók még mindig hasamban repkedtek.
Szívem kihagyott egy ütemet csókja miatt,ami most is lágy,gyengéd és vággyal teli volt.
Leah eltakarva a szemét fordult el a másik irányba.
-Fújj.-ennyit hallottunk tőle.-Bemegyek.-mondta,mi csak nevettünk rajta.
Még mindig gyönyörű barna szemeinek tengerében vesztegeltem,de aztán eszembe jutott valami,így aztán merengésem abba is maradt.
-Justin.-szemem,ajkai és szemei közt cikáztak.-Mi..akkor..most?-tettem fel a kérdést.
-Még megbeszélem Selenaval.Jó?-néztem rá ledöbbent arccal.-El ne hidd már,látnod kellett volna magadat.-mondta,majd amennyire csak tudott magához húzott és megölelt.
-Te szeretnéd?
-Hát..nem is tudom.-fagyott le arcáról a mosolya.-Persze,hogy akarom.-mosolyogtam,s megcsókoltam.
-Annyira szeretlek,köszönöm ezt a napot.Jól éreztem magam.-ekkor megcsörrent a mobilja.
-Én is jól éreztem magam.
Félrevonult telefonálni,én addig ott vártam az ajtóban.Elindult vissza felém.
-Bocsi,de hívott Scooter az új dal miatt.Be kell mennem a stúdióba.Később hívlak.-nyomott egy puszit arcomra.
-Menyj.-mosolyogtam.-Később beszélünk.Szia.
Bementem a házba,leültem Leah mellé és néztem vele együtt a tv-t.
-Detti.
-Igen?
-Jazmyn most a tesóm lesz?
-Nem.-mosolyodtam el kérdésén.-Miért?
-Mert te meg a tesója szerelmesek vagytok!-mondta édesen.
-Nem,nem lesz a testvéred,de barátnők lehettek.-válaszoltam,de húgom már a tv-t nézte.
Megsimítottam fejét,majd egyenesen a konyhába indultam.
Csörög a mobilom.
-Szia csajos.-köszönt legjobb barátnőm.
-Szia Sarah.Miért vagy ilyen boldog?-kérdeztem érdeklődően.
-Készülsz már a bálra?
A bál..már teljesen ki is ment a fejemből.
-Igen?-tettem fel a szót kérdésnek szánva.
-Milyen ruhát veszel fel?
-Még nem tudom.
-Akkor átmegyek és választunk valamit.Nemsoká ott vagyok puszi csajos.
-Puszi.
Letettem mobilom,s azon kezdtem gondolkozni milyen ruhát vegyek fel a bálra,semmi ilyen bálos ruhám nincs.
Még az sem biztos,hogy megyek eddig senki nem hívott meg.
Ránéztem az órára már 5 óra volt mielőtt barátnőm ideér a hosszas ruhapróbálgatásra elviszem Leaht a nagyihoz.
Visszaérve barátnőm már házunk ajtaja előtt várt rám,amit meg is jegyzett.
-Épp ideje,már vagy 10 perce itt várok.-nevetett.
-Elnézést őfelsége.-hajoltam meg előtte.-Többet nem fordul elő.-nevettem el magam.
Bementünk,egyenesen a szobámba,ahol Sarah egyből az ágyat vette célba,majd felállt és a gardróbom felé sietett.
Elhúzta annak nagy,tükrös ajtaját és elkezdte kidobálni belőle a ruhákat.
-Ez túl virágos,ez túl snassz,ez unalmas...-folytatta tovább.-Van elég ruhád és még sincs egy olyan amit felvehetnél.
-Még nem is biztos,hogy elmegyek.-mondtam.
Nagyra nyitott szemekkel nézett rám.
-Ezt meg sem hallottam.Ha nem hív el senki elmegyünk együtt!
-Oké,de a ruha problémája még mindig nincs megoldva.-mosolyogtam.
-Irány a pláza!-jelentette ki barátnőm.
-Már ne menjünk,majd holnap.-próbáltam lebeszélni róla,hát ha újdonsült barátom esetleg még stúdiózás után átjön.
-Ne már menjünk!-hisztizett.
-Még lehet visszajön Just..-ő még nem tudja,és még nem is szeretnénk,ha mindenki tudná,hogy együtt vagyunk.
-Justin mi?Miért jönne ő ide?
Kopogásra lettem figyelmes,mivel beszélgetés közben lementünk a konyhába,már közelebb volt az ajtó.
Kinyitottam,Justin volt az említett tárgy mögött.
Nyakába ugrottam,csókot váltottunk,majd amikor megfordultam,hogy szólok Sarahnak jöjjön át a nappaliba,megláttam,hogy ott állt az "előcsarnok" közepén,s végignézte az egészet.
Megbántottnak láttam,felkapta kabátját és kiviharzott a bejárati ajtón.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése