2014. április 27., vasárnap

23.rész Love you,Me too

Új rész.Olvassátok!
Sajnálom,hogy tegnapra ígértem és csak ma tettem ki,de pénteken volt egy kisebb baráti összejövetel,tudjátok későn értem haza,tegnap pedig gyakorlatom volt ami rendesen leszívta az energiámat.:/Na,de nem is húzom tovább a szót.Jó olvasást! :)
             Love Detti

                                                                 ~Justin Bieber~


Nem tudtam mit akar kérdezni,de biztos valami fontosat,mert elég zaklatott volt.Be akart lépni az ajtón,minden szó nélkül ott hagyni,de elkaptam kezét,s magamhoz rántottam.
-Kérdezd meg.-néztem mélyen barna szemeibe,vártam a választ,de nem kaptam.
-Lényegtelen.-csapta oldalra fejét.

-Addig nem engedlek el,míg meg nem kérdezed.-fogtam meg gyengéden derekát,de a kérdést még mindig nem kaptam meg.

                                                                       ~*~ 


Beléptem az ajtón,de magához rántott. 
-Addig nem engedlek el,míg meg nem kérdezed.-fogta meg gyengéden derekam,de még mindig nem kérdeztem semmit. 
Nehezen,de rá vettem magam arra,hogy feltegyem a "nagy" kérdést. 
-Tudod este..mindent hallottam.-sütöttem le tekintetem. 
-Mire gondolsz? 
-Amikor aludtam..arra ébredtem,hogy te és Selena veszekedtetek,aztán ezt a nappaliba folytattátok és hallottam,megkérdezte én mit keresek ott?(!) 
-Ja arra gondolsz?-mosolygott. 
-Jó,hogy te ilyen könnyen veszed a dolgot.-fordultam el tőle. 
-Most sírnom kellene?-komolyodott el 
-Te kérdezted,hogy mit akarok kérdezni,de meg sem hallgatsz!-förmedtem rá.
-Nem veszed komolyan az egészet,de amiket tegnap este mondtál..mindent hallottam. 
Döbbent arccal nézte arcomat.
Nem néztem a szemébe,inkább a földön jártattam szemeim. 
-Akkor mindent tudsz?-tette tarkójára kezét.-Nem akartam,vagyis el akartam mondani,de nem így.Vártam a megfelelő pillanatot,amikor csak te meg én,senki más!-emelte arcára tekintetem.-Nem kérem,hogy szeress csak tudd,amit este mondtam azt komolyan is gondoltam.-húzódott egy félmosoly arcára. 
Nem mondtam semmit,csak mosolyogtam,karjait derekamra helyeztem,kezeimet tarkóján összekulcsoltam,s megcsókoltam.



Csókunk hosszú volt,lágy,heves,még is gyengéd,s vággyal teli. 
-SZERETLEK!-hangzott el számból e varázslatos,sokat mondó szócska. 
-Me too..-belemosolygott csókunkba. 
Bementünk a házba,Adam a konyhában készített magának ebédet. 
-Szia húgi.-köszönt.
-Justin.-pacsiztak. -Bátyuuus..-nyújtottam el a szó végét. 
-Nem!-vágta rá,pedig nem is tudja mit akarok mondani. 
-Végig sem mondtam.-nevettem. 
-Lexivel találkozok szóval esélytelen. 
Hátat fordítva Adamnek mentem fel a szobámba lepakolni a táskámat és egy úttal gyorsan rendet is tettem.
Kopogást hallottam. 
-Gyere. 
-J vagyok,csak szólok,hogy Adam elment.-mondta J. 
-Rendben.-néztem rá órámra.
-Már ennyi az idő?El kell mennem. -Hova?Elvigyelek?-jöttek a kérdések. 
-Leah-ért az oviba.Sietnem kell.Menjünk! 
Lerohanva az emeletről egyenesen ki az ajtón amit gyorsan bezártam,indultunk meg a fehér autó fele.
Kulcsot a gyújtásba helyezte,elfordította azt,a motort már járt,s legurultunk a feljárón.
Úgy 10 perc után meg is érkeztünk.
Bekopogtam a terem ajtón,majd a kedves,kicsit őszes hajú Rose nyitott ajtót.
Húgom azonnal ki szaladt hozzám. -Jazmynt már elvitte Jeremy.-mondta Rose Jusnak. -Tudom,hívott,de mi együtt jöttünk.-mutatott rám és magára. -Viszlát.-köszöntünk el. 
Sétáltunk ki az intézmény kapuján,amikor Justin felvette Leaht,majd halk suttogásba kezdtek,de én még épp hallottam miről beszélnek. 
-Szereted a fagyit?-kérdezte J Leaht. 
-Igeeeen.-nyújtotta el a szót. 
-Melyik a kedvenced? 
-Vanília meg a csoki. 
-Szeretnél fagyizni?-kérdezte,s erre drága húgom csak bólogatott. 
-Csak egy gombóc!-szóltam közbe. -Naaaa..-duzzogott be Leah. 
-Nem! Justin letette karjaiból a kislányt,lassan kezét enyém mellé csúsztatta és összekulcsolta azokat.
Így sétáltunk tovább. 
-Menj előre,válassz addig.-mondta J. Húgom szaladni kezdett a fagyizó fele,nem sokkal később mi is megérkeztünk. 
-Na hercegnő,milyet kérsz?-vette fel kezébe újból Leaht. 
-Csoki és vanília. 
-Detti te mit kérsz? -Egy vanília shake-et. 
-Akkor kérek egy vanília shake-et,meg 2 gombóc fagyit.Egy csokit és egy vaníliát.-mondta az eladónak,majd fizetett. 
-Máris kiviszem,addig foglaljanak helyet.-mondta a kedves eladó hölgy. 
-Mondtam,hogy Leahnak csak egyet szabad.-förmedtem rá barátomra. 
-Nyugi.-nyomott egy puszit homlokomra. 
A kedves hölgy kihozta rendelésünk,mi pedig elkezdtük elfogyasztani azt. 
-Nem kérem.-tolta elém fagyi kelyhét húgom. 
Megtöröltem arcát,mert tiszta csoki fagyi volt.
Már az utolsó kortyos elfogyasztva shakeemből  indultunk a kocsi fele. -Van valami a szádon.-mondta J.-Hagy majd én.-kaptam egy csókot számra,ami el is tüntette azt a kis bizonyos valamit ami ott volt. -Melyik a te kocsid-tette fel a kérdést Leah. 
-Nézd látod ott azt a fehéret?Az az enyém,azzal megyünk haza. 
-Juhééj-hangzott el az örömkiáltás. 
Beszállva a kocsiba útnak indultunk,egyenesen haza.
Megérkeztünk.
Az ajtóban állva figyeltem Justin minden egyes pillantását,amitől már így is heves felszállásba kezdtek azok az apró pillangók hasamban. 
-Leah menj be,kapcsold be a tv-t.-mondtam kedvesen. 
-Nem akarok bemenni.-siránkozott. 
Justin szintén karjába vette,másikkal pedig derekam után nyúlt,s úgy húzott közel magához.
Egy pár másodpercig még egymás szemét pásztáztuk,majd megtörtént a csoda.
A pillangók még mindig hasamban repkedtek.
Szívem kihagyott egy ütemet csókja miatt,ami most is lágy,gyengéd és vággyal teli volt.
Leah eltakarva a szemét fordult el a másik irányba. 
-Fújj.-ennyit hallottunk tőle.-Bemegyek.-mondta,mi csak nevettünk rajta. 
Még mindig gyönyörű barna szemeinek tengerében vesztegeltem,de aztán eszembe jutott valami,így aztán merengésem abba is maradt. 
-Justin.-szemem,ajkai és szemei közt cikáztak.-Mi..akkor..most?-tettem fel a kérdést. 
-Még megbeszélem Selenaval.Jó?-néztem rá ledöbbent arccal.-El ne hidd már,látnod kellett volna magadat.-mondta,majd amennyire csak tudott magához húzott és megölelt.
-Te szeretnéd? 
-Hát..nem is tudom.-fagyott le arcáról a mosolya.-Persze,hogy akarom.-mosolyogtam,s megcsókoltam. 
-Annyira szeretlek,köszönöm ezt a napot.Jól éreztem magam.-ekkor megcsörrent a mobilja. 
-Én is jól éreztem magam. Félrevonult telefonálni,én addig ott vártam az ajtóban.Elindult vissza felém. 
-Bocsi,de hívott Scooter az új dal miatt.Be kell mennem a stúdióba.Később hívlak.-nyomott egy puszit arcomra. 
-Menyj.-mosolyogtam.-Később beszélünk.Szia. 
Bementem a házba,leültem Leah mellé és néztem vele együtt a tv-t. 
-Detti. 
-Igen? 
-Jazmyn most a tesóm lesz? 
-Nem.-mosolyodtam el kérdésén.-Miért? 
-Mert te meg a tesója szerelmesek vagytok!-mondta édesen. 
-Nem,nem lesz a testvéred,de barátnők lehettek.-válaszoltam,de húgom már a tv-t nézte.
Megsimítottam fejét,majd egyenesen a konyhába indultam.
Csörög a mobilom.
-Szia csajos.-köszönt legjobb barátnőm.
-Szia Sarah.Miért vagy ilyen boldog?-kérdeztem érdeklődően. -Készülsz már a bálra? 
A bál..már teljesen ki is ment a fejemből. 
-Igen?-tettem fel a szót kérdésnek szánva. 
-Milyen ruhát veszel fel? 
-Még nem tudom. 
-Akkor átmegyek és választunk valamit.Nemsoká ott vagyok puszi csajos. 
-Puszi. 
Letettem mobilom,s azon kezdtem gondolkozni milyen ruhát vegyek fel a bálra,semmi ilyen bálos ruhám nincs.
Még az sem biztos,hogy megyek eddig senki nem hívott meg.
Ránéztem az órára már 5 óra volt mielőtt barátnőm ideér a hosszas ruhapróbálgatásra elviszem Leaht a nagyihoz.
Visszaérve barátnőm már házunk ajtaja előtt várt rám,amit meg is jegyzett. 
-Épp ideje,már vagy 10 perce itt várok.-nevetett. 
-Elnézést őfelsége.-hajoltam meg előtte.-Többet nem fordul elő.-nevettem el magam. Bementünk,egyenesen a szobámba,ahol Sarah egyből az ágyat vette célba,majd felállt és a gardróbom felé sietett.
Elhúzta annak nagy,tükrös ajtaját és elkezdte kidobálni belőle a ruhákat. 
-Ez túl virágos,ez túl snassz,ez unalmas...-folytatta tovább.-Van elég ruhád és még sincs egy olyan amit felvehetnél. 
-Még nem is biztos,hogy elmegyek.-mondtam. 
Nagyra nyitott szemekkel nézett rám. 
-Ezt meg sem hallottam.Ha nem hív el senki elmegyünk együtt! 
-Oké,de a ruha problémája még mindig nincs megoldva.-mosolyogtam. 
-Irány a pláza!-jelentette ki barátnőm. 
-Már ne menjünk,majd holnap.-próbáltam lebeszélni róla,hát ha újdonsült barátom esetleg még stúdiózás után átjön. -Ne már menjünk!-hisztizett. 
-Még lehet visszajön Just..-ő még nem tudja,és még nem is szeretnénk,ha mindenki tudná,hogy együtt vagyunk. 
-Justin mi?Miért jönne ő ide? Kopogásra lettem figyelmes,mivel beszélgetés közben lementünk a konyhába,már közelebb volt az ajtó.
Kinyitottam,Justin volt az említett tárgy mögött.
Nyakába ugrottam,csókot váltottunk,majd amikor megfordultam,hogy szólok Sarahnak jöjjön át a nappaliba,megláttam,hogy ott állt az "előcsarnok" közepén,s végignézte az egészet.
Megbántottnak láttam,felkapta kabátját és kiviharzott a bejárati ajtón.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése