22.rész "Vallomás"?

Itt a következő rész,nem túl izgalmas és nem túl hosszú,de remélem tetszik!
                Love Detti        
  
                                                                              ~Justin Bieber~

-Tudod a szüleim...szóval elég nehéz erről beszélnem.
-Ha nem akarod nem muszáj.
-Ha már belekezdtem.-sóhajtottam egy nagyot,majd folytattam.-Apa 3 éve halt meg egy autó balesetben,épp haza tartott egy üzleti útról..-szemem megtelt könnyel.-Van egy bátyám Adam és egy húgom Leah.Anya nagyon szeret minket,nem csak 3 lennénk testvérek,lenne egy nővérem,sajnos ő már nincs közöttünk.Két éves korában nagyon beteg lett,s az orvosok már nem tudtak rajta segíteni.-arcomon legördült egy könnycsepp.
Mutatta a képet testvéreiről a mobilján.

-Sajnálom.-simítottam végig karját.
Anya épp most ért haza a munkából és egyből a nappaliba jött.

                                                                                                 ~*~

Pattie besétált a nappaliba engem észre sem vett,mert a csillagokat és a kilátást vizsgálgattam az ablakból.

-Szia kicsim.-köszönt az anya a fiának.
-Anya.-nyomott egy puszit arcára,s mosolygott.
-Ő ki?-hallottam halk kérdését Pattienek.
-Gyere bemutatlak anyának.-karolta át derekam,majd anyja elé vezetett.-Anya ő itt Detti,Detti ő Pattie .
-Örvendek.-nyújtotta felém kezét a kedvesnek tűnő hölgy.
-Jó estét.-nyújtottam én is kezemet.
-Nyugodtan tegezhetsz.-mosolygott.
-Rendben.-viszonoztam mosolyát.
-Nem is zavarok tovább,csinálok egy kis vacsorát kértek?
-Én nem kérek.-válaszolta J.
-Én ennék egy keveset,de előtte szeretnék lezuhanyozni.Merre van a fürdő?-kérdeztem.
-Emelet,folyosó vége balra a második ajtó.-kaptam meg a koordinációkat.
Felmentem a fürdőbe,testem 20 percig áztattam a kellemesen meleg víz alatt,majd miután végeztem,megtörölköztem,magamra vettem egy pólót és egy sortot ez lesz ma a pizsamám.
Lesiettem a konyhába,ahol meg mentőm,s anyukája beszélgetés mellett fogyasztja el vacsoráját. -Gyere,szedtem neked is.-mondta Pattie. 
-Köszönöm.-mosolyogtam. 
Leültem az asztalhoz,de nem volt étvágyam.
A villámmal csak turkáltam az ételben,de egy falat sem ment volna le a torkomon. 
-Miért nem eszel?-kérdezte az aggódó anyuka. 
-Most nem esik jól az étel.-támasztottam meg fejem.-Elnézést.-álltam fel az asztaltól,s a nappaliba vettem utamat. 
Ledőltem a kanapéra,gondolkodni kezdtem a ma történteken,s gondolkodás közben elnyomott az álom. 

                                                                                ~Justin Bieber~ 

-Kicsim ki ez a lány?-kérdezte anya,miután Detti kiment a nappaliba. 
-Csak az egyik osztálytársam.-legyintettem.-Tudod Barbara Howardnak,a divattervezőnek a lánya. 
-Ó igen tudom ki ő.De nem értem mit keres itt!(?)-nézett rám kérdően. 
-Ez egy hosszú történet,amit szerintem nem szeretnél hallani. 
-Szerintem is.Menj nézd meg a kislányt,hogy jól van-e!Jó éjt.-nyomott egy puszit arcomra. 
Megfogadtam tanácsát.
Átsétáltam a nappaliba és láttam,hogy a kanapén feküdve,az igazak álmát alussza inkább hagytam aludni,én pedig bekapcsoltam a tv-t halkra vettem hangját annyira,hogy azért halljam.
Csengettek.
Ki lehet az aki éjfélkor keres?
Ajtót nyitottam. 
-Te meg mit keresel itt?-kérdeztem. 
-Amikor utoljára voltam itt nem ezt mondtad.-mosolygott ördögien. -Selena takarodj már el.-ordítottam rá. 
Meg sem hallva szavamat vette az irányt a nappali felé. 
-Mit keres itt ez a csaj?-kérdezte. 
-Mi közöd hozzá?Eltakarodnál?(!) 
-Hát jó,de 1 óra múlva ne gyere hozzám siránkozva,hogy nem sikerült meghúznod a csajt.!Szia.- egy lenéző pillantással kisétált az ajtón.

                                                                                        ~*~

Elaludtam,de hangokat hallottam pontosabban egy teljes veszekedést ami az ajtótól indult egészen a nappaliig. 
-Te meg mit keresel itt?-kérdezte J. 
-Amikor utoljára voltam itt nem ezt mondtad.-mondta a lány. -Selena takarodj már el.-ordított rá Justin. 
-Mit keres itt ez a csaj?-kérdezte. 
-Mi közöd hozzá?Eltakarodnál?(!) 
-Hát jó,de 1 óra múlva ne gyere hozzám siránkozva,hogy nem sikerült meghúznod a csajt.!Szia. 
A beszélgetésnek vége lett,én pedig visszaaludtam.
Csak arra ébredtem föl,hogy valaki a karjaiban tart,s úgy ballag fel a lépcsőn.
Szemem nem nyitottam ki,vártam azt,hogy még is hova tartunk aztán egy puha ágyon "értem földet".
A fiú mellém feküdt,átkarolta derekam,fejét tarkómhoz fúrta,érzékeltem és hallottam minden egyes lélegzetvételét.
Beszélni kezdett,igaz elég halkan,de még hallhatóan.
Alvást színlelve hallgattam. 
-Az illatod,a szemed,a szépséged teljesen megbabonáz.Ahányszor a közelembe kerülsz azt érzem,hogy kellesz.Nem mutatom ki az érzéseimet,mert az emberek nem így ismernek és nem mellettem állnának a döntésemben,hanem elleneznék az egészet.Ez egy rossz tulajdonságom,tudom.Nem kérem,hogy szeress,de ha tudnád én mit érzek..-hangja elcsuklott,de folytatta tovább.-Ha tudnád,hogy nem kihasználni akarlak,hanem megszerezni,és nem fájdalmat okozni neked azért amiket teszek,de ez mind azért van mert..mert SZERETLEK.-nyakamra nyomott egy csókot,majd őt is elnyomta az álom.

Ezek után már nem nagyon tudtam aludni,egész este csak azon kattogott az agyam amiket mondott.
Tényleg komolyan gondolja azt,hogy szeret?
Nem csak játszik velem?
Gondolkozásomat folytatva kis idő elteltével mégis sikerült álomba merülnöm. 
Reggel 8 körül ébredhettem fel,egy szobában ami számomra ismeretlen terület volt.Körül néztem,s megláttam egy képet,ami azért valljuk be eléggé szíven ütött.

Felöltöztem,lementem az emeletről egyenesen a konyhába,ahol Pattiet találtam.
-Jó reggelt.-mosolyogtam.
-Neked is kicsim.Kérsz valamit reggelire?-kérdezte.
-Igen,egy kis müzlit.Justin?
-El kellett mennie,de nemsoká megérkezik.-mosolygott,s elém tette a tál müzlit amit kértem.
-Köszönöm.
Folytatta a főzést,úgy kb. egy óra telt el és Justin már meg is érkezett.
-Sziasztok.-köszönt nagy mosollyal az arcán,s adott egy puszit Pattie arcára. 
-Én is kérek.-jött oda tálamhoz,kanalamat megfogva evett bele reggelimbe. 
-Héé..-húzta arrébb a tálat. -Szolgáld ki magad.-mondta P. Zsebemben rezeg a mobilom,felálltam az asztaltól és felvettem a készüléket. 
-Szia kicsim.Kérlek menj el a húgodért,sokáig dolgozok. 
-Szia anya,rendben. 
-Este találkozunk.Szeretlek.-mondta,majd letette a telefont. 
Felmentem az emeletre összepakolni cuccaimat,a feladatot elvégezve menten le a nappaliba. 
-Hova mész?-kérdezte J. 
-Haza. 
-Haza viszlek kocsival. 
-Igazán nem szükséges.-mosolyogtam.-Pattie? -Konyhában. 
Az említett helyiségbe igyekeztem elköszönni Pattietól,aki éppen az ebédet főzte. 
-Nos,megyek,csak köszönni jöttem.-mentem közelebb hozzá. -Máris mész?-mosolygott rám kedvesen. 
-Igen indulnom kell.-öleltem meg.-Szia. 
-Vigyázz magadra!Szia.-ölelt vissza,majd útnak indultam.
Justin addig nyaggatott,sikerült rábeszélni arra,hogy kocsival hazavigyen.
Egész úton nem szóltunk egymáshoz 10-15 perc alatt haza is értünk.
Kiszálltam a járműből,táskámat kivéve indultam meg a bejárati ajtónk fele.
Kulcsomat keresve álltam a lépcsőn,amikor eszembe jutott a tegnap este.
Rákérdezzek?
Vagy inkább hagyjam az egészet?
Detti most vagy soha!
Veszteni semmit nem veszítesz,max a képedbe vágja,hogy semmit nem akar tőled. 
-Justin..kérdezhetek valamit?-hezitáltam. 
-Persze.-s megjelent az a kis oldalvigyor arcán. 
-Őőő..-húztam az időt.-Nem lényeg,felejtsd el.-mondtam.

Remélem tetszett a rész,az előző részhez nagyon köszönöm a kommenteket,a ahogy ígértem megváltoztattam a betűszínt,így már biztos olvasható.