29.rész

Köszönöm az előző részhez érkezett hozzászólásokat,remélem örültök az előző bejegyzésnek és hát én kíváncsian várom,hogyan fog tetszeni az új blog!
Na,de nem is húzom tovább a szót jó olvasást! 
          Detti :)


Ezer meg ezer kérdés cikázott fejemben,amit zenével próbáltam elterelni,de nem ment,s amit eszembe jutott az,hogy akár el is veszíthetem,arcomon végigfolyt az első könnycsepp. 
Haza indultam,hogy kipihenjem maga,megfürödtem,felkaptam a pizsamát és nyugovóra tértem.

                                                                     ~ Másnap ~ 

Elég későn keltem fel,de miért is keljek fel hamarabb hisz nyári szünet van.
Elvégeztem reggeli teendőimet,a majd lesiettem a konyhába reggelizni.
Reggeli után unottan nézegettem laptopomon a különböző közösségi oldalakat,sehol nem történt semmi,gondoltam megnézem a bulvárcikkeket az egyik ilyen oldalon,de ott sem találtam semmi érdekeset,minden csak a politikáról,a pénzről,szavazásokról szólt ami valljuk be engem nem igazán érdekel.
Megnéztem az egyik tiniknek szóló magazin internetes oldalát,amin a szokásos cikkek voltak láthatók mint pl: "ez meg az szakítottak","x és y újra együtt?","x a drogok miatt elvonóra került2,stb...,s ahogy egyre lejjebb jutottam az olvasással megpillantottam egy rólam szóló cikket.

"Kedves olvasóink,amint azt az elmúlt hetekben olvashattátok magazinunkban,Justin Bieber és a titokzatos lány -aki állításunk szerint Barbara Howard lánya- szakítottak,mert a lány elutazott egy rövidnek nem igen mondható nyaralásra.Mostani információnk szerint a lány tegnap érkezett meg az utazásról.Kedvencetek egyenesen hozzá tartott tegnap délután?Ezt a képet az egyik fotós küldte nekünk,amikor kedvencetek épp a lány háza előtt szállt ki autójából!

Justin talán nem tette túl magát a szakításon?Vagy épp szeretné visszaszerezni a lányt?Egy biztos a napokban twitterre kiposztolt képe után vannak kétségeink mit is akar a srác!

 

A tegnap előtt megrendezésre került ünnepségen is az utóbbi személlyel Arianaval jelent meg amit az egyik lesifotós meg is örökített nektek.

Ezek után már tényleg kétségeink vannak a lányokkal kapcsolatban,meg avval is,valójában kitől és mit is akarhat kedvencetek!"

Egyszerre voltam boldog és szomorú is.

Boldog voltam,mert talán nem vagyok egyedül avval,hogy szeretem és ő is engem,ezért keresett?!

Szomorú vagyok,hogy talán mégsem szeret,megtalálta a magához való lányt Ariana személyében.

Felmentem szobámba,s lefeküdtem ágyamra a plafont bámulva gondolkoztam az előbb látott és olvasott cikken,majd álomba merültem. 

"Épp a konyhában tevékenykedtünk anyával,Leah szülinapi tortáját készítettük,amikor megszólalt a csengő. 

-Nyitom.-mosolyogtam anyura. 

Az ajtóhoz siettem,hogy minél előbb megtudjam,ki az és mit akar.

Lenyomtam a kilincset,s húzni kezdtem magam fele az ajtót ami ennek hatására kinyílt. 

Csak egy két lábon járó hatalmas rózsacsokrot láttam semmi mást. -Segíthetek?-kérdeztem udvariasan az ismeretlen személytől. -Igen,Detti Campbellt keresem itthon van?-hangja ismerős volt. -Igen,én vagyok az! 

S miután a rózsacsokrot elvette arca elől,az ismerős hanghoz egy ismerős arc is tárult. 

-Justin?-mosolyogtam a fiúra. 

-Ezt neked hoztam.-mondta,s hatalmas puszit nyomott arcomra. Átkarolva nyakát adtam neki egy lágy csókot,s úgy éreztem mint amikor a filmekben van egy ilyen jelenet és a szerelmes pár körül forog a föld."

S itt az álom véget is ért,mert a hangos csengőszóra lettem figyelmes.

Lassan sétáltam le a lépcsőn,s megláttam az ajtóba amint anya éppen beszélget valakivel akinek egy hatalmas csokor rózsa van a kezében.

Biztos anyának küldte valamelyik udvarlója -már ha van neki-,így nem is nagyon akartam foglalkozni vele.

-Kicsim gyere!-kiabált utánam anya.

Gyors fordulatot téve irányítottam magam az ajtó felé,ahol egy kedves futárfiú állt a csokorral a kezében.

-Maga Detti Campbell?-kérdezte.

-Igen!

-Kérem itt írja alá!-nyújtotta felém a papírt.

Aláírtam,átnyújtotta a csokrot,s indultam volna befele,de marasztalt.

-Várjon,még ezt oda kell adnom!-nyújtott át egy kis üdvözlőkártyát.

"Vegyél fel valami szép ruhát!Este 8-ra érted megyek,legyél kész! 

                      Justin " 

Belépve az ajtón,karjaimba vettem anyának odaadott csokromat,s jó mélyen szívtam be csodálatosnak mondható illatát.

  

Mivel nemsoká itt az este,de még van egy kis időm mielőtt elkezdek készülődni,elmegyek egy kicsit sétálni.

Rápillantottam órámra,s láttam eléggé késésben vagyok,így hazasiettem.

Gyorsan felsiettem szobámba,onnan egyenesen a fürdőszobába mentem,lefürödtem,fogat mostam,majd átsiettem szobámba leültem a sminkasztalom elé,feltettem egy alap sminket,felvettem az előkészített ruhát és 8 óra előtt 10 perccel teljesen késznek nyilvánítottam magam.

Ezt vettem fel elegáns,de mégis visszafogott,pont tökéletes a mai estére,mivel nem tudok semmit merre és hova megyünk,evvel az összeállítással nem lőhetek mellé.
Meghallottam a csengőt,magassarkú cipőmbe szép lassan vettem a lépcsőfokokat a lépcsőn,s édesanyám már ajtót is nyitott a tárgy túloldalán álló személynek,aki nem volt túlzottan elegánsan öltözve,így magam egy kicsit túlöltözöttnek éreztem ilyen ruhában.

Ajkai lassan kisebb "O" alakot formálva váltak el egymástól,majd beszédre nyitotta száját.
-Jó estét Barbara!
-Neked is fiam.-mondta anya válaszul.
-Mehetünk?-kérdezte felém fordulva.
-Indulhatunk!Anya időben jövök,még mielőtt felhívnál!-mosolyogtam,s nyomtam az említett személy arcára egy hatalmas puszit.

Kilépve az ajtón egyenesen Justin fehér autója mellé sétáltam,udvariasan ajtót nyitott,majd becsukta azt és ő
is beszállt a másik oldalon.

Igazából nem is tudom miért ülök itt ebben az autóban,mellette.

Úgy váltunk el az utazás előtt,hogy szakítottam vele,és az az újságcikk is.

Tényleg nem tudom mi vett rá arra,hogy eljöjjek vele.

Már lassan 15 perce autókázunk számomra már ismert környék felé,de nem úgy néz ki mint ha valami étterembe akarna vinni,talán hozzá tartunk éppen.

-Gyönyörű vagy!-vetette tekintetét az útról arcomra.

-Köszönöm.-végre megtört az a kínos csend ami azóta tart,hogy beszálltunk a járműbe.-És hova megyünk?

-Már mindjárt ott vagyunk.-mosolygott rám,s pár perc elteltével meg is érkeztünk.

Kiszálltunk az autóból és a bejárat fele kezdtünk sétálni,majd az ajtó előtt megálltunk.

-Csukd be a szemed!

-Miért?Akkor nem látok semmit és felbukok valamiben.

-Majd én irányítalak!-karolta át derekamat,s én úgy tettem ahogy ő kért.

Azt hiszem a lépcső előtt állhattunk meg,ugyanis felkapott karjaiba és úgy vitt fel az emeletre,egyenesen a szobája elé.

Ott letett a földre,kinyitotta az ajtót,s megszólalt.

-Nyisd ki a szemed!

Úgy tettem,ahogy kérte és egy hatalmas meglepetés tárult szemem elé,ami egyszerre volt meghitt,romantikus és gyengéd.

Ezek a csodálatos dolgok tárultak szemem elé a nyitott ajtó mögül,szemeim könnybe lábadtak,hátra fordultam mélyen belenéztem Justin gyönyörű barna szemeibe,amik szinte égtek a vágytól.

A nyakába ugrottam,s szorosan magamhoz öleltem annyira,amennyire csak tudtam,majd lágy csókot leheltem ajkaira.

Zihálva,levegő után kapkodva hagytuk abba csókcsatánkat,majd leülve a földre fogyasztottuk el a finomabbnál finomabb epreket.

Itt ülünk a földön,teljesen jól elvagyunk és megint előtört bennem egy csomó kérdés,amire csak tőle kaphatom meg a megfelelő választ.

-Beszélnünk kell!-kezdte meg a beszélgetést J.-Szóval,gondolom láttad azt a cikket az interneten vagy az ujságba,semmi nem igaz,nem vagyok együtt vele,arra a rendezvényre is csak azért vittem el,mert te nem voltál itthon.Amióta elmentél csak arra gondoltam,amit akkor mondtál mielőtt elmentél,arra az egy szóra "VÉGE".

-Kérlek ne..-nem hagyta hogy végig mondjam,de ő folytatta tovább.

-Én nem akartam azt,hogy ennek így legyen vége!Tudom,azt gondoltad nem illünk össze és,hogy sok minden megtörtént,de pont ezek miatt kell kitartanunk egymás mellett,mert SZERETJÜK EGYMÁST!

-Sssss...én is sokat gondolkoztam kettőnkön és én is erre a döntésre jutottam,nem szabad feladnunk,harcolnunk kell a szerelmünkért!

Szemeim megteltek könnyel,s így figyeltem gyönyörű barna szemeit,újammal pedig végig simítottam puha ajkait,felkapott karjába,hátamat a falnak nyomta,lábaimat dereka köré fontam,s vad csókcsatába kezdtünk.

Minden ment magától,a pillanatnak éltünk,megtörtént aminek meg kellett történnie,első alkalom volt vele,s gyenged volt,közben nyakamat apró csókokkal hintette,amibe minden porcikám beleremegett.

Ez egy tökéletes alkalom,egy tökéletes pillanat és egy tökéletes este volt,s rávezetett arra,valójaban annál jobb dolog,hogy vele lehetek nem kell!

Ez lett volna a következő rész,a sok képet azért tettem bele,hogy könnyebb legyen elképzelnetek én hogyan képzeltem el épp 1-1 jelenetet!Remélem tetszett nektek 5 komment után jön a következő rész!Az újblogban is hamarosan érkezik az első rész érdemes figyelni!

              Detti