30.rész Happy end?

Sziasztok!Meghoztam az új részt,remélem tetszik!Jó olvasást és jó pihenést nektek! :)

Fáradtan feküdtünk az ágyon,fejem Justin mellkasán pihent,ő pedig kezével lágyan símogatta arcomat,amitől ellazultam,s el is aludtam.

Reggel elég korán ébredtem és eszembe jutott mit is ígértem meg anyának.
Ahelyett,hogy haza mentem volna most itt fekszek mellette,s az összes csodálatos dolog eszembe jutott,ami tegnap este történt.
A plafont bámultam hatalmas vigyorral az arcomon,ha valaki látna azt hinné hülye vagyok.
Mivel az előbb néztem meg mobilomon,hogy mennyi az idő és még csak hajnali 5:30 van megpróbálok visszaaludni.
Miután vissza aludtam nem valami sokat aludhattam,mert már megint ébren vagyok és jelen pillanatban arra várok,hogy a mellettem édesen szuszogó személy is felébredjen.
Apró puszikat hintettem arcára,annak reményében,hogy felébred és ez be is vált.
Szembe fordultam vele,s néztem ahogyan ébredezik.
Eléggé fáradt és mondhatni nyűgös volt.
-Jó reggelt.-mosolyogtam rá,miközben barna szemeit néztem.
-Jó reggelt shawty.-húzott közelebb magához.
Gyönyörű barna szemeit néztem,míg ő ajkaimat bámulta,kapott az alkalmon,s lágy csókot lehet rájuk,amibe belemosolyogtam.
"Faképnél hagyva" Justint,álltam fel az ágyról,összeszedtem ruháimat és egyenesen a fürdőbe siettem,hogy elvégezhessen reggeli teendőimet.
A fürdőben lévő hatalmas tükörbe nézegettem magam,egy utolsó símítás ruhámon és már készen is vagyok,majd megéreztem derekamon J kezeit,szembe fordultam vele,s láttam szemében azt a tüzet,amit tegnap este.
Égett a vágytól,felemelt és feltett a pultra,nyakamat megfogta,s csókolgatni kezdett.
Nyelvével bejutást kért enyémhez.
Óvatosan eltoltam magamtól.
-Justin,ezt most ne!Mennem kell!-mondtam.
-De shawty!Még ne menj,kérlek.-nézett rám kérlelően.
Leugrottam a pultról,majd lefele vettem az irányt az emeletről.
-Mennem kell,anya is biztos aggódik,amiért nem mentem haza.
-Akkor legalább reggelizz velem,aztán hazaviszlek.
Nem tudtam ellenállni,így belementem "játékába",együtt megreggeliztünk,majd miután ő is rendesen elkészült,beszálltunk a fehér autóba és hazavitt.
Otthon a konyhaasztalon egy üzenet várt,amit anya írt fel egy cetlire.

"Kicsim,látom jól sikerült az este,hogy elfelejtettél haza jönni,azért szólhattál volna!Ezért még számolunk..!A bátyád elment valahova,a húgod a nagyinál én pedig dolgozok,jó lenne ha be tudnál jönni hozzám a munkahelyemre! 
               Puszi Anya "

-Látod mondtam,hogy baj lesz amiért nem jöttem haza...!
-Ugyan már,biztos megérti,ha gondolod beszélek vele én.-tett egy nagylelkű ajánlatot J.
-Nem kell.-öleltem meg-Elviszel a munkahelyére?
-Már is?-kérdezte-Szórakozzunk egy kicsit!
-Ezt meg hogy érted?
-Így!
Felvett karjaiba és egyenesen a szobámba vitt,ahol az ágyra dobott,majd felém kerekedett,s hatalmas csókcsatába kezdtünk.
Lassan levettem pólóját,ő lefejtette rólam fehér felsőmet,elkezdtem kigombolni nadrágját,ő folytatta enyémmel,s amikor már csak a fehérnemű volt rajtam,Jusson pedig boxer tudtam,hogy most kell megállnom.
Én vetettem véget csókcsatánknak,majd óvatosan magam mellé löktem Justint,aki csalódottan figyelte tevékenységemet,amikor elkezdtem öltözni.
-Indulnunk kell!-szólítottam fel.
-Muszály?-nézett rám kiskutyaszemekkel.
-Öltözz!-ültem rá csípőjére.
Lassan felöltözött,kézen fogott,lementünk,bezártam az ajtót és útnak indúltunk anya munkahelyére.Odaérve gyors kiszálltam a kocsiból és irány a hatalmas épület.
-És én?-szállt ki J is az autóból.
-Gyere!-mosolyogtam,majd kézen fogtam,s úgy sétáltunk be az épületbe.
A lifthez igyekeztünk,megnyomtam a bűvös gombot,ami a megfelelő emeleten fogja megállítani a mozgó tárgyat,s vártunk.
Lassan kinyílt a lift ajtaja a 6. emeleten,anya tervezőszobálya fele vettük az irányt,az ajtón bekopogtam és vártam,majd egy hang kimondta a tessék szót és beléptem az ajtón.

-Szia anya,meg jöttem!-mondtam.
-Szia kicsim,ülj le kérlek 2 perc és végzek addig foglald el magad!-válaszolt.
-Anya,ha arról van szó,hogy nem jöttem haza bele sem kell kezdened...-forgattam meg szemeimet.
-De igen is bele kezdek.Honnan tudjam,hogy nem fog bajod esni és kinél alszol?
-Anya semmi gond nem volt,láttad kivel mentem el és igen nálla voltam és nálla is aludtam.
-Legalább felhívhattál volna,hogy nem jössz haza.
-Tudtad,hogy jó helyen vagyok nem tudom miért csinálod ezt!-háborodottan,idegesen sétálltam ki az ajtón.
Justint körbe vette egy csomó ember,otthagytam és egyedül indúltam útnak.
Szerintem észre sem vette hogy kijöttem.
Egyedül bolyongok az utcákon nagyim háza fele tartok,hogy elmenyjek drága húgomért.
Meg is érkeztem a hűn szeretett házhoz,egy kisebb régies stílusú ház,ami a város külterületén található,így a belvárostól a külvárosig csupán 30 percet sétáltam.

-Ó kincsem gyere be,mesélj mi a baj?-kérdezte drága nagymamám.
-Össze vesztem anyával,egy fiú miatt.-mondtam tovább története.
-De ugye tudod,hogy igaza van anyádnak?
-Tudom nagyi,de tudta hogy kivel vagyok,ezért nem értem miért van felháborodva!
-Ebben neked van igazad,de azért meg kell értened őt is.
-Leah gyere,haza megyünk!-szóltam húgomnak.
Letotyogott a lépcsőn,felöltözött és már indultunk is haza.
Otthon Adam fogadott,amint a nappaliba éppen hatalmas csókcsatát folytatott le barátnőjével,ekkor jutott eszembe Justin.
Justin,otthagytam anya munkahelyén és már biztos aggódik,de a mobilom sem volt nállam,hogy esetleg hívjon.
Felszaladtam szobámba,majd gyorsan elkezdtem keresni Iphone-om,amit hosszadalmas keresés után ágyam alatt találtam meg,biztos akkor esett oda amikor Juss felhozott és egyenesen az ágyra dobott.
Megnyomtam a feloldógombot,s szemem előtt csak egy szám villogott,20 nemfogadott hívás ebből 5 anyántól,a másik 15 pedig Justintól volt,az utóbbi személyt vissza is hívtam.
-Figyelj,ne haragudj,hogy csak úgy ott hagytalak,de nem akartalak megzavarni és anya is felidegesített,levegőre volt szükségem.
-........
-Át jössz?
-........
-Siess,várlak.-tettem le a telefont.
Azt ígérte 1 óra múlva itt lesz,ez volt 2 órája.
Jelen pillanatban úgy érzem menekülnöm kell,nem érdekelnek anya hülye büntetései,épp pár ruhát teszek el egy nagy méretű táskába,amit majd magammal viszek.
Bedobtam az ágy alá,ha esetleg Adam bejön ne vegyen észre semmit,ekkor hallottam meg a csengő hangját.
Lassan lesétáltam a lépcsőn,amikor meghallottam,hogy Juss és Adam veszekszenek.
-Mit keresel itt?-kérdezte Adam.
-Dettihez jöttem!
-Miután teljesen kikészítetted,padlóra küldted,még van képed ide jönni?
-Te nem tudsz semmit,megbeszéltük a dolgokat és együtt vagyunk!
Szemeim nagyra nyíltak,ilyenről még szó sem volt,de most nem ez a lényeg,le kell állítanom Adamet.
Gyorsabbra vettem a tempót,Justin nyakába ugrottam,csókot nyomtam ajkaira,majd abba hagyva tevékenységemet ragadtam meg karját,Adamra pedig szúrós szemekkel néztem.
-Adam hagyd abba!-sziszegtem fogaim között bátyámnak.
Szobámba igyekeztünk,majd amikor már teljesen meg voltam bizonyosodva arról,senki nem hall semmit belekezdtem mondandómba.
-Justin,szeretnék...szeretnék elmenni innen.
-De ez nem megoldás!
-Érts meg kérlek,el kell mennem pár napra!
-Megértelek,de ezt meg kell beszélnetek Barbaraval.
-Akár jössz,akár nem én elmentem!-vettem elő az ágyam alá rejtett táskát.
-Várj!-kapta el csuklómat-Veled megyek.
Beszálltunk az autóba,s csak utaztunk céltalanúl.

-Hova szeretnél menni?-jelent meg kacér mosoly J arcán.
-Nem tudom!
-Mit szólnál a tengerparthoz?
Szemeim felcsillantak,s csak bólintottam egyet beleegyezve a helyszínbe.
Pár óra alatt meg is érkeztünk,s az egyik part közelében lévő hotelban szálltunk meg,a recepciós hölgy nagyon rendes volt,milyénk a 204-es szoba és miután megkaptuk a kulcsokat el is foglaltuk a szobát,ahonnan gyönyörű a kilátás a tengerre.

Kipakoltam pár dolgot táskámból,s mire végeztem Justin már az ágyon pihent,mellé feküdten és apró puszikat adtam ajkára amibe néha-néha belemosolygott.
-Meddig leszünk itt?-kérdezte érdeklődve.
-Nem tudom.-ültem fel,s vettem komolyra a dolgot.
-Ezt nem csinálhatod így sokáig!
-Tudom!Csak egy kis pihenésre van szükségem!
Közelebb jött hozzám,magához húzott és megölelt.
-Szeretlek shawty!-mondta,s homlokon puszilt.
-Nem megyünk le a partra olyan jó idő van?!
-Mehetünk!-nevetett.
Lassan sétáltunk végig a hosszú folyosón,majd le a lépcsőn az ajtón kilépve egy csomó rajongóval találkoztunk,mindenki képet vagy autógrammot akart J-től,én egy kicsit hátrébb állva vártam a végét.
Miután kiosztotta az utolsó autogrammot és képet,végre folytathattuk utunkat a partra.

                                                                            ~ Parton ~

Ugyan csak rajongók rengetege talált meg minket,s miután elmentek minden nyugodt és tökéletes volt.
Sétáltunk a homokba,képeket csináltunk,Juss akaratom ellenére is belevitt a vízbe.

Amikor a parton szárítkóztunk,rátérve a lényegre kérdeztem meg kettőnk kapcsolatát.
-Mi most akkor együtt vagyunk?-kérdeztem.
-Te akarod?-mosolygott.
Nagy levegőt vettem s kinyögtem azt az egy szócskát.
-Igen!
-Love Forever!Together!
-And ever!
Rá mosolyogtam,nyakát átkaroltam,s hatalmas csókcsatába kezdtünk,amit ha nem a parton lettünk volna,biztos követ még 1-2 más dolog is.

Annyira boldog vagyok,hogy végre minden rendben van,vagyis csak nagyjából.
Újra együtt vagyunk Justinnal és most rajta kívül nem érdekel más semmi.


Kedves olvasóim!<3
Szsretném megköszönni az előző részhez érkezett pár kommentet,remélem ehhez is össze jön pár!Jó hétvégét nektek.A következő részt valószínű,hogy előbb a másik blogomba hozom majd,ezért 1000 bocsánat,de ha már elkezdtem nem akarom elhanyagolni azt sem! 
      Puszi Detti