2014. március 23., vasárnap

16.rész Love

Hátra néztem és akkor láttam meg,hogy ki is az valójában.
Ő volt az,nem tudom mit akarhat,amikor a múltkori után keresni sem keresett,ez rosszul esett.
    

                                                                                  *Justin*

Ami a múltkor történt...hagyjuk.
Nem tudom mi ütött belém,nem tudtam uralkodni magamon,ennek tetejében egész héten nem is kerestem,nem volt iskolában sem.
Lehet,hogy miattam?

Biztosan csak beteg lett.
Ma viszont eldöntöttem,hogy találkozok vele,látni akarom.
Írtam neki egy smst,remélem kijön és tudok vele beszélni és arra gondoltam elviszem valahova vacsorázni is.


                                                                                         ***


Nem tudtam mit mondjak neki csak álltam egy helyen,meredten.
Nem tudtam mi fog következni,nem számítottam semmire,így legalább nem érhet csalódás.
Közelebb jött,puszit nyomott arcomra.
-Miért hívtál ide?-kérdeztem.
-Csak látni akartalak.és beszélni akartam.-mondta Jus.

-Nekünk nincs miről beszélnünk.Idejössz próbálni,közeledsz hozzám,majd napokig nem keresel?-dühödtem föl.
-De..pont ezért jöttem.Nem tudom mi ütött belém nem gondolkoztam ne haragudj ha ezzel megbántottalak,nem akartam.-hajtotta le fejét.

Megindultam az ajtó felé,de kezei megragadták csuklómat,hiába próbáltam szabadulni,nem sikerült.
Már megint belekezdett játékába,közel húzott magához,másik kezével arcomat végig simította,ezúttal nem ő volt aki cselekedni kezdett.
Közeledni kezdtem felé,még közelebb voltunk egymáshoz,mint eddig,belenéztem a vágytól ragyogó szemébe,homlokomat az ő homlokának támasztva leheltem csókot puha ajkaira.Vissza csókolt.
Teljesen össze vagyok zavarodva,minden kikapcsol,csak mi vagyunk,ha ő a közelemben van.
Talán szerelmes vagyok?Talán bele szerettem ebbe a srácba?

Vannak hibái,rossz döntései,de nekem így tökéletes.
Ha már így felöltöztem felvetem neki azt az ötletet,esetleg elmehetnénk valamerre,így lenne időm eldönteni valójában mit is érzek,és talán meg tudom ő mit érez.
Hossza csókcsata után,levegőért kapkodva válunk el egymástól,magához húzott és átölelt.
Síri csönd volt az egész utcán,de ezt én törtem meg.
-Figyelj,ha már így felöltöztem nem megyünk el kávézni,fagyizni vagy valamerre?-kérdeztem

-Ebben a sorrendben.-nevetett.
Gyorsan berohantam a konyhába anyához szólni neki,hogy elmegyek itthonról,magamhoz kaptam a táskámat és már indultam is vissza.
Visszaértem a felhajtóra,Justin ugyan úgy állt ott,mint amikor bementem a házba.
-Indulhatunk?-kérdezte.
-Persze.-feleltem.
Nagy meglepetésemre a fehér autó sehol nem volt,így elsétáltunk a kávézóhoz,ahol mind a ketten latte-t ittunk,majd elindultunk a fagyizóhoz.




Nem mondhatnám,hogy túlzottan sokat beszélgettünk,sőt az előbbi csók óta semmi sem történt még egy kézfogás sem volt. 
Talán nem akar tőlem semmit? 
De mi volt akkor az a múltkori csók,és ami a felhajtónkon történt? 
Az is csak egy kis semmiség volt vagy mi? 
Kikértük a fagyit,Justin udvarias volt és ő fizetett.
Kiültünk az egyik kinti asztalhoz,lassan elfogyasztottuk a finom fagyit,de a beszélgetésünket megzavarta valaki.



-Sziasztok.-ült le az asztalunkhoz a számomra ismeretlen személy.
-Szia.-köszönt a mellettem üllő fiú.
-Ennyire levitted a mércét?-kérdezte a lány.
-Ezt meg,hogy érted?-kérdezett vissza.
-Nézz már rá,100x jobb vagyok nála.-mutatott rám az a bizonyos lány,akit még mindig nem ismerek.-Gyere vissza hozzám.

Abban a pillanatban,amikor kimondta utolsó mondatát,jöttem rá ki is ő valójában.
Justin volt barátnője Selena.
Egy darabig csöndben voltam,és hallgattam Selena sértegetéseit,de ráuntam,mi jogon sérteget engem?
Fogtam magam és szó nélkül távoztam az asztaltól.
Pár lépés után a csuklómon Justin kezeit éreztem.
-Kérlek várj.

-Kérlek engedj el,csak hagyj elmenni,ennek így nincs értelme.-válaszoltam már könnyes szemekkel.
-De...engem nem érdekel már Selena,rég vége a kapcsolatunknak,túl lépetem rajta.-felelte.
-Engem nem érdekel,hagyj elmenni.-válaszoltam dühösen.
-Figyelj,neked csak én, nekem csak te egymáshoz tartozunk ne tagadjuk le kellesz nekem, nem lesz semmi baj.-összekulcsolta kezünket,fejemet államnál fogva emelte föl,hogy megtalálja a szemkontaktust,majd lágyan megcsókolt.



Már tudom mit érez,ugyan így érzek én is azt hiszem.
Nagyon jól esett lágy csókja és az,hogy ott mindenki előtt tette ezt meg úgy,hogy azt Gomez kisasszony is láthatta.
Láttam rajta,hogy tiszta féltékeny,rosszul esett neki amit látott,ezek szerint ő még nem tette túl magát Justinnal való kapcsolatukon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése