-És mi lenne,ha azt a dalt énekelnénk...?-kérdeztem.
-Mire gondolsz?
Beszélgetésünket Leah éneklése zavarta meg,amint Shontelle-Impossible című dalát énekli szép hangján,ami pár napja rekedtes a megfázás miatt.
I remember years ago
Someone told me I should take
Caution when it comes to love
I did I did..
Énekelte húgom,amire persze elmosolyodtam,ekkor oda szaladt hozzám az ölembe ugrott én persze erre megöleltem és nyomtam egy puszit az arcára.
Visszatérve a dalhoz elmondtam Justinnak melyik dalra is gondoltam.
-Arra a dalra gondoltam,amit Thomas buliján énekeltünk.Tudod?!-mondtam
-Őőő arra a hurrikánosra gondolsz?-nevetett föl,mert nem tudta a dal címét.Erre én is elnevettem magam.
-Arra.-mosolyogtam.-Akkor ezt is megbeszéltük,már csak föl kell készülni,de ha nem haragszol most szeretnék pihenni egy kicsit.
-Persze pihenj csak,-mosolygott-Akkor holnap.Szia.-köszönt el és lépett ki az ajtón.
Holnap?
Ez meg mit akart jelenteni,nem akarom,hogy itt próbáljunk,de ezzel egy gond van.. a lábam.
Miért pont most történt ez?
Én be sem akartam engedni a házba,de anya erőltette.
Inkább felhívom Saraht,beszélni akartam vele.
Elmeséltem neki a ma történt dolgokat,de ő egy még jobb dolgot mesélt nekem.
Végre Ross és ő össze jöttek,azóta találkoztak amióta bemutattam őket egymásnak,de az elején még egyikőjük sem akart sokat a másiktól,ennek ellenére végre együtt vannak,nagyon drukkoltam nekik.
Hosszas beszélgetésünket anya szakította meg.
-Kicsim pihenned kell,majd holnap folytatjátok.-parancsolt rám. Annyira gyűlölök beteg lenni,ha anya nem dolgozik,ha elfáradok úgy is lepihenek,de ha itthon van,majd nem hogy a wc-ig is elkísér. -Rendben.-nyomott egy puszit az arcomra,én pedig egy kedves mosollyal viszonoztam.
Elköszöntem Sarahtól,majd álomra hajtottam a fejem.
Másnap reggel 11-kor -pontosabban dél előtt- keltem föl,senki nem volt itthon.
Leah a nagyinál,Adam fősulin,anya dolgozik,én pedig itthon unatkozom.
A nagy unalmakban gondoltam lemegyek a nappaliba és bekapcsolom a tv-t,nagyra nyílt a szemem,amikor megpillantottam,hogy Justinról van szó.
"Stábunk egyik embere tegnap kapta lencsevégre a tinilányok bálványát Justin Biebert,amint az iskolából ahova jár,nem egyedül távozott.Itt egy kép: Késő délután pedig a híres ruhatervező,Barbara Howard házába látták bemenni az énekest,onnan viszont csak késő este távozott.Információn szerint Barbara lánya ez idő alatt nem tartózkodott otthon,így rejtély marad még egy darabig mit is keresett a házban Justin."
Azt hittem rosszul hallok és látok is,a pupilláim nagyra nyíltak. Közben a tv-ben még mindig Justinról volt szó,állapotomból a csengő hangja szakított ki.
Ahogy tudtam siettem ajtót nyitni,meglepetésemre egy nem várt személy állt az ajtó előtt.
Rá is nagyra nyílt szemekkel néztem. -Szia,bemehetek?-kérdezte. -Őő..gyere.Már végeztél?-kérdeztem.
-Nem mentem be,tessék ezt neked hoztam.-mondta.
Kezéből pedig átnyújtott nekem egy tábla csokit,nem is akár milyen csoki volt,a kedvencem.
-Ömm.. köszönöm.Honnan tudtad,hogy ez a kedvencem?-kérdeztem.
-Nem tudtam,nekem is ez a kedvencem és gondoltam hozok egyet neked is,hátha szereted.-felelte.
Akkor ez csak a véletlen műve volt,de azért a csokit megeszem. Besétáltunk a nappaliba,a tv-t gyors kikapcsoltam és próbáltam nem arra gondolni,amit hallottam. -Miért jöttél?-kérdeztem.
-A feladat miatt.Emlékszel?-kérdezte.-Tegnap megbeszéltük,hogy jövök csütörtökig és gyakorolunk.-felelte.
-Igen..,már emlékszek,akkor kezdhetjük is.-válaszoltam.
Belekezdtem az éneklésbe,de közben csak azon jár az eszem amit ma láttam,nem tudom szóljak-e Justinnak vagy inkább ne?
Emiatt ki estem a ritmusból. -Detti jól vagy?-kérdezte.
Majd miután vissza tértem elmerengett állapotomból,csak mosolyogtam.
-Kérsz inni?-kérdeztem. -Persze,köszönöm.-válaszolt. Kimentem a konyhába,töltöttem 2 pohárba egy kevés üdítőt,mire indultam volna a nappaliba zajt hallottam.
A nappalinkba van egy fehér zongora,a billentyűinek hangját hallottam.
Nem nehéz kitalálni ki játszott a fehér hangszeren,nem zavartam meg csak halkan megálltam mögötte és hallgattam,ahogyan a billentyűket mozgatja újaival. -Tessék.-nyújtottam felé a pohár üdítőt.
-Köszi.-mondta. Kortyolt bele italába,majd intett,hogy üljek le mellé a zongorához.
Folytatta elkezdett játékát amibe én is bekapcsolódtam,mindig is szerettem zongorázni,mostanában elég kevés időm volt zongorázni így kicsit kijöttem a gyakorlatból.
Mire észbe kaptam,már egy teljesen másik dallamot játszott,egy számomra új és ismeretlen dallamot.
-Just as sure as the stars in the sky I need you to show me the light Not just for the meanwhile For a long long time, better believe it Whenever you're not in my presence It feels like I'm missing my blessings, yeah So I sleep through the daylight Stay awake all night Till you're back again, oh yeah You think I'm biased to my significant other You hit it right on the head Only been missing my lover Got a whole lot of texts in my phone and I don't reply The next eight bars tell you why-énekelte.
Nagyon tetszett ez a dal,valimért úgy éreztem köze van Justinhoz,nem is tévedtem. -Tetszett?-kérdezte. -Igen,nagyon.-válaszoltam.
-Ez a következő dalom,gondoltam meg mutatom.De térjünk vissza a közös dalunkhoz.-mondta.
Úr isten,most el kellene ájulnom,mert nálunk van Justin Bieber és elénekelte nekem az egyik készülő új dalát?
Jó ez csak szarkazmus akart
lenni,igazából,már nem is tűnik olyan nagyképűnek,mint amilyennek gondoltam.
Igazából kedves,rendes és vicces.
Ezt most ugye nem én mondtam??
Lehet,hogy megváltozott róla a véleményem,de ez remélem nem az aminek látszik,vagyis aminek gondolom.
Folytattuk a közös dalunk éneklésével,alig kezdtünk el énekelni a telefonja már is megcsörrent.
-Bocsi ezt most föl kell vennem.-mondta,majd átsétált a konyhába.
Hosszas beszélgetés után,letette a telefont,de el kellett mennie,így az éneklés annyiba maradt.
Ma már kedd volt,a másik két nap is hamar eltelt.
Justin nem jött egyik nap sem jött.
Pénteket reggel,fel keltem,megmosakodtam,felöltöztem,majd anya kocsival vitt be suliba.
Már nem fájt annyira a lában,így mehettem is iskolába.
Elkezdődött az óránk,de Justin sehol nem volt.
Megkezdődött a második óránk,de 5 perc késéssel megérkezett,így legalább nem kell egyedül énekelnem az osztály előtt.
Mivel 2 óránk volt egymás után és első órán nem kerültünk sorra,így szünetben tudtam beszélni Justinnal.
-Miért nem jöttél próbálni?-kérdeztem. -Sajnálom,csak a stúdióba voltam egész nap és az új dalon dolgoztunk..,de itt vagyok menni fog próba nélkül is.-válaszolta. Ahogy ezt a mondatot kimondta Cher egyből közénk furakodott,nem tudom a barátnői,hogy tudják elviselni egész nap azt a nyávogást.
Megfordultam,és egyből a terem felé vettem az irányt,még egyszer hátra néztem,úgy láttam Justin indult volna utánam,de Cher nem engedte.
Megkezdődött az óra.
Brittany belépett az ajtón,a megjelenése,mint mindig ragyogó volt,mindig tele van élettel,soha nem fáradt és mint mindig ma is nagyon szép,néha irigy vagyok rá. Na jó térjünk vissza az órához előttünk még 1 pár énekelt aztán következtünk mi.
-Detti és Justin ti jöttök,gyertek ki ide és kezdhetitek is.-szólított fel a tanár nő.
Felálltam a székről,párom udvariasan maga elé engedett,gitárt kapott a kezébe és játszani kezdte közös dalunk dallamát,én pedig énekelni kezdtem.
Osztálytársaink csodálkozva figyeltek minket.
Tudtam,ha ennyire élvezik nem hibázhatunk,a dal vége után a tanárnő nagyon megdicsért minket,szünetbe pedig az osztálytársaink dicséretét hallgattuk,kivéve Chert,mert féltékenységével foglalkozott.
A szünet további részében az egyik kedvenc dalomat énekeltem-ami egy spanyol szerzemémy-nem tudom miért ez a kedvencem,talán megfogott a nyelv,vagy csak maga a dal.-igazából kicsit sem néztek hülyének,hogy magamba énekelek.- Becsöngettek a következő órára ami tánc volt,persze a lábam miatt én még nem táncolhattam,így csak a többieket kémleltem.
Még egy tánc óra következett és ezzel vége is volt a mai napnak.
Suliból hazafele menet azon gondolkoztam,mivel itt a hétvége jó lenne közös programot csinálni Sarah családjával,így legalább anya is ki tudna kapcsolódni kicsit és ez jót tenne mindenkinek.
Így hát nem haza,hanem Sarahék háza felé vettem az irányt,hogy tudjak beszélni a szüleivel,anyukája Liz bele is ment az egészbe.
Sarahnak van egy öccse és egy húga ők ikrek és az én húgommal egy idősek,így Leah sem unatkozik majd.
Megbeszéltük a dolgokat,hogy összepakolnak és indulhatunk is még ma! Hazasiettem,hogy anyunak is szóljak,szerencsére éppen ma nem dolgozott így otthon volt.
-Szia kicsim.-mosolygott anya. -Szia.-nyomtam egy puszit az arcára.
-Mit szólnál hozzá,ha azt mondanám,pakolj össze és indulunk kikapcsolódni?-kérdeztem.
-Csak viccelsz ugye?-kérdezte nevetve.
-Nem viccelek,beszéltem Sarah szüleivel is,ők is pakolnak és indulhatunk is,szóval ideje lenne elkezdeni pakolni.-mondtam mosolyogva.
-Hát ..akkor pakoljunk.-mosolygott-Annyira szeretem,hogy ilyen rendes lányom van és azt is,hogy rám is gondoltál.
-Anyaa én is nagyon szeretlek.-öleltem meg.
Mind ketten elmentünk pakolni,én a saját ruhámat pakoltam anya pedig a sajátját ès a Leah ruháit pakolta.
-Útra kész!-kiabáltam le anyának az emeltről,aki ekkorra már elkészült és lent várt.
-Hát akkor induljunk.-kiabált.
Adam nem jött velünk ő inkább a barátnőjénél töltötte a hétvégét.-ezt persze meg is értem-.
A mi családunk ment egy kocsival,Sarahék pedig a másikkal. Leahval az egész utat végig énekeltük,ami kb. 2-3 óra volt,anya ennek nagyon örült és néha nagyokat nevetett,amikor Leah kevésbé érthető szavait hallotta. Késő este értünk oda,mindenki kipakolt a kocsiból be a szállásra és lefeküdt aludni.
Anya és Leah aludtak egy szobába,Sarah és én a másik szobába,Liz,a férje és a gyerekek pedig a harmadik szobába kerültek.
Csodálatos reggelre ébredtünk,reggelizés nélkül Sarahval leszaladtunk a tengerpartra úszni és napozni. Láttuk a szebbnél-szebb felső testtel rendelkező úszó mestereket,hiába volt mind helyes,különösebben egyik sem keltette föl az érdeklődésemet. Volt bennem egy olyan érzés,mint ha otthon valami várna,vagy inkább valaki?
Ez hülyeség,Adaman kívül nem vár senki minket otthon.
Pontosan nem tudom megfogalmazni ezt az érzést ami jelen pillanatban bennem kavarog,talán szerelem,talán nem.
Szereleeem?
Ezt most komolyan mondtam?
Kibe lennék szerelmes,ez ugyan viccesen hangzik,Austinnal való szakításom óta nem voltam szerelmes senkibe sem,és nem akarok újból csalódni senkiben,mert avval csak magamat küldeném padlóra újra és újra,ha egy olyan alakkal jönnék össze,mint amilyen Austin volt. Feküdtünk a napozóágyon lehunyt szemmel,egy percre eszembe jutott a tegnapi nap,amikor a duettet énekeltük.
Nem is tudom mi ütött belém,talán valamit érzek iránta?
Pár hónapja még nem gondoltam volna,hogy ilyen érzéseket vált majd ki belőlem ez a bizonyos személy.
Talán tényleg érzek iránta valamit,vagy csak mint barátot kezdem meg kedvelni?
Magam sem tudom mit érzek iránta. Hosszas gondolkozásomat,egy előlem a napfényt eltakaró személy zavarta meg.
-Sziasztok lányok.-köszönt. -Szia.-köszöntünk.
-Este rendezünk egy bulit a haverokkal,nincs kedvetek eljönni?-kérdezte.
-Nem is tudom..-feleltem. -Persze,elmegyünk.-mondta Sarah. -Gyertek erre a címre este 9-re.További jó pihenést.Sziasztok.-villantott egy 32 mosolyt.
-Szia.-búcsúztunk el.
Ebédre vissza is értünk a szállásunkra a szülők a kedvenc ételeinket készítették el.
Nagyon finomra sikerült,ebéd után elmentünk vásárolni,este pedig indulás előtt közöltük szüleinkkel,hogy el megyünk egy buliba.
El kezdtünk készülődni,fél óránk volt odaérni a helyszínre,így nem is haboztunk sokáig útnak indultunk.
20 perc után értünk oda,a srác aki meghívott minket kint állt a kapuban,oda mentünk hozzá.
-Szia őő...-mondta Sarah.
-Byron.-árulta el nevét.
-Én Sarah vagyok ő pedig a barátnőm Detti.-mutatkoztunk be. -Örülök,hogy eljöttetek.-mosolyodott el.
Mi is elmosolyodtunk.
Kezdetét vette a buli.
Hosszas iszogatások közben Sarah valamerre elvonult leülni kicsit,hozzám pedig oda jött pár ismeretlen,de helyes srác. Beszélgettem velük,majd egyikük úgy,hogy ne lássa azt senki sem a kezembe nyomott egy kis tasakot tele fehér porral,majd kacsintott egyet és elvezetett egy zárt kis térbe,ahol senki sem lát.
Nem akartam megint belemenni ilyen dolgokba,de az alkohol kezdte hatalmába keríteni a testemet,nem tudtam ellent mondani.
A kis átlátszó tasak tartalma elfogyott,mint ha semmi sem történt volna vissza mentünk a többiekhez.
Táncoltunk,iszogattunk és pár perc múlva Sarah is újra előkerült.
Látta rajtam,hogy valami nincs rendben,egyből oda is jött,a közelből azt is észre vette,hogy a szemem elég piros. -Detti minden rendben van?-kérdezte aggódva.
-Persze minden a legnagyobb rendben.-az alkohol és a drog hatása alatt. -Ugye nem csináltad megint?-kérdezte. -Nem. -Látom,hogy hazudsz,kérlek menjünk haza.-szólított fel.
-Te nem tudod nekem mi a jó!Én jól érzem magam így és itt is,szóval,ha valami nem tetszik akkor menj el.-megint az alkohol beszélt belőlem.
-Héé Brandon van még?-kérdeztem. -Cuccra gondolsz? -Igen.Van?-kérdeztem. -Tessék.-nyomta a kezembe a következő tasakot. Sarah előtt fogyasztottam el a tasak tartalmát ami láthatólag nem tetszett neki. -Hé srácok,mit szólnátok egy autó versenyhez?-kiáltotta el magát Byron.
Mindenki kiabált amiből azt lehetett leszűrni,hogy benne vannak a dologban.
Kimentünk az utcára,hirtelen a semmiből előkerült jó pár drága autó,felsorakoztak a rajtvonalhoz,majd megtiszteltetésemre én indíthattam őket.
A verseny mondhatni gyorsan lezajlott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése