2014. május 30., péntek

29.rész

Köszönöm az előző részhez érkezett hozzászólásokat,remélem örültök az előző bejegyzésnek és hát én kíváncsian várom,hogyan fog tetszeni az új blog!
Na,de nem is húzom tovább a szót jó olvasást! 
          Detti :)


Ezer meg ezer kérdés cikázott fejemben,amit zenével próbáltam elterelni,de nem ment,s amit eszembe jutott az,hogy akár el is veszíthetem,arcomon végigfolyt az első könnycsepp. 
Haza indultam,hogy kipihenjem maga,megfürödtem,felkaptam a pizsamát és nyugovóra tértem.

                                                                     ~ Másnap ~ 


Elég későn keltem fel,de miért is keljek fel hamarabb hisz nyári szünet van.
Elvégeztem reggeli teendőimet,a majd lesiettem a konyhába reggelizni.
Reggeli után unottan nézegettem laptopomon a különböző közösségi oldalakat,sehol nem történt semmi,gondoltam megnézem a bulvárcikkeket az egyik ilyen oldalon,de ott sem találtam semmi érdekeset,minden csak a politikáról,a pénzről,szavazásokról szólt ami valljuk be engem nem igazán érdekel.
Megnéztem az egyik tiniknek szóló magazin internetes oldalát,amin a szokásos cikkek voltak láthatók mint pl: "ez meg az szakítottak","x és y újra együtt?","x a drogok miatt elvonóra került2,stb...,s ahogy egyre lejjebb jutottam az olvasással megpillantottam egy rólam szóló cikket.

"Kedves olvasóink,amint azt az elmúlt hetekben olvashattátok magazinunkban,Justin Bieber és a titokzatos lány -aki állításunk szerint Barbara Howard lánya- szakítottak,mert a lány elutazott egy rövidnek nem igen mondható nyaralásra.Mostani információnk szerint a lány tegnap érkezett meg az utazásról.Kedvencetek egyenesen hozzá tartott tegnap délután?Ezt a képet az egyik fotós küldte nekünk,amikor kedvencetek épp a lány háza előtt szállt ki autójából!
Justin talán nem tette túl magát a szakításon?Vagy épp szeretné visszaszerezni a lányt?Egy biztos a napokban twitterre kiposztolt képe után vannak kétségeink mit is akar a srác!
A tegnap előtt megrendezésre került ünnepségen is az utóbbi személlyel Arianaval jelent meg amit az egyik lesifotós meg is örökített nektek.
Ezek után már tényleg kétségeink vannak a lányokkal kapcsolatban,meg avval is,valójában kitől és mit is akarhat kedvencetek!"

Egyszerre voltam boldog és szomorú is.
Boldog voltam,mert talán nem vagyok egyedül avval,hogy szeretem és ő is engem,ezért keresett?!
Szomorú vagyok,hogy talán mégsem szeret,megtalálta a magához való lányt Ariana személyében.
Felmentem szobámba,s lefeküdtem ágyamra a plafont bámulva gondolkoztam az előbb látott és olvasott cikken,majd álomba merültem. 

"Épp a konyhában tevékenykedtünk anyával,Leah szülinapi tortáját készítettük,amikor megszólalt a csengő. 
-Nyitom.-mosolyogtam anyura. 
Az ajtóhoz siettem,hogy minél előbb megtudjam,ki az és mit akar.
Lenyomtam a kilincset,s húzni kezdtem magam fele az ajtót ami ennek hatására kinyílt. 
Csak egy két lábon járó hatalmas rózsacsokrot láttam semmi mást. -Segíthetek?-kérdeztem udvariasan az ismeretlen személytől. -Igen,Detti Campbellt keresem itthon van?-hangja ismerős volt. -Igen,én vagyok az! 
S miután a rózsacsokrot elvette arca elől,az ismerős hanghoz egy ismerős arc is tárult. 
-Justin?-mosolyogtam a fiúra. 
-Ezt neked hoztam.-mondta,s hatalmas puszit nyomott arcomra. Átkarolva nyakát adtam neki egy lágy csókot,s úgy éreztem mint amikor a filmekben van egy ilyen jelenet és a szerelmes pár körül forog a föld."

S itt az álom véget is ért,mert a hangos csengőszóra lettem figyelmes.
Lassan sétáltam le a lépcsőn,s megláttam az ajtóba amint anya éppen beszélget valakivel akinek egy hatalmas csokor rózsa van a kezében.
Biztos anyának küldte valamelyik udvarlója -már ha van neki-,így nem is nagyon akartam foglalkozni vele.
-Kicsim gyere!-kiabált utánam anya.
Gyors fordulatot téve irányítottam magam az ajtó felé,ahol egy kedves futárfiú állt a csokorral a kezében.
-Maga Detti Campbell?-kérdezte.
-Igen!
-Kérem itt írja alá!-nyújtotta felém a papírt.
Aláírtam,átnyújtotta a csokrot,s indultam volna befele,de marasztalt.
-Várjon,még ezt oda kell adnom!-nyújtott át egy kis üdvözlőkártyát.


"Vegyél fel valami szép ruhát!Este 8-ra érted megyek,legyél kész! 
                      Justin " 

Belépve az ajtón,karjaimba vettem anyának odaadott csokromat,s jó mélyen szívtam be csodálatosnak mondható illatát.

  
Mivel nemsoká itt az este,de még van egy kis időm mielőtt elkezdek készülődni,elmegyek egy kicsit sétálni.
Rápillantottam órámra,s láttam eléggé késésben vagyok,így hazasiettem.
Gyorsan felsiettem szobámba,onnan egyenesen a fürdőszobába mentem,lefürödtem,fogat mostam,majd átsiettem szobámba leültem a sminkasztalom elé,feltettem egy alap sminket,felvettem az előkészített ruhát és 8 óra előtt 10 perccel teljesen késznek nyilvánítottam magam.


Ezt vettem fel elegáns,de mégis visszafogott,pont tökéletes a mai estére,mivel nem tudok semmit merre és hova megyünk,evvel az összeállítással nem lőhetek mellé.
Meghallottam a csengőt,magassarkú cipőmbe szép lassan vettem a lépcsőfokokat a lépcsőn,s édesanyám már ajtót is nyitott a tárgy túloldalán álló személynek,aki nem volt túlzottan elegánsan öltözve,így magam egy kicsit túlöltözöttnek éreztem ilyen ruhában.



Ajkai lassan kisebb "O" alakot formálva váltak el egymástól,majd beszédre nyitotta száját.
-Jó estét Barbara!
-Neked is fiam.-mondta anya válaszul.
-Mehetünk?-kérdezte felém fordulva.
-Indulhatunk!Anya időben jövök,még mielőtt felhívnál!-mosolyogtam,s nyomtam az említett személy arcára egy hatalmas puszit.
Kilépve az ajtón egyenesen Justin fehér autója mellé sétáltam,udvariasan ajtót nyitott,majd becsukta azt és ő
is beszállt a másik oldalon.
Igazából nem is tudom miért ülök itt ebben az autóban,mellette.
Úgy váltunk el az utazás előtt,hogy szakítottam vele,és az az újságcikk is.
Tényleg nem tudom mi vett rá arra,hogy eljöjjek vele.
Már lassan 15 perce autókázunk számomra már ismert környék felé,de nem úgy néz ki mint ha valami étterembe akarna vinni,talán hozzá tartunk éppen.
-Gyönyörű vagy!-vetette tekintetét az útról arcomra.
-Köszönöm.-végre megtört az a kínos csend ami azóta tart,hogy beszálltunk a járműbe.-És hova megyünk?
-Már mindjárt ott vagyunk.-mosolygott rám,s pár perc elteltével meg is érkeztünk.
Kiszálltunk az autóból és a bejárat fele kezdtünk sétálni,majd az ajtó előtt megálltunk.
-Csukd be a szemed!
-Miért?Akkor nem látok semmit és felbukok valamiben.
-Majd én irányítalak!-karolta át derekamat,s én úgy tettem ahogy ő kért.
Azt hiszem a lépcső előtt állhattunk meg,ugyanis felkapott karjaiba és úgy vitt fel az emeletre,egyenesen a szobája elé.
Ott letett a földre,kinyitotta az ajtót,s megszólalt.
-Nyisd ki a szemed!
Úgy tettem,ahogy kérte és egy hatalmas meglepetés tárult szemem elé,ami egyszerre volt meghitt,romantikus és gyengéd.



Ezek a csodálatos dolgok tárultak szemem elé a nyitott ajtó mögül,szemeim könnybe lábadtak,hátra fordultam mélyen belenéztem Justin gyönyörű barna szemeibe,amik szinte égtek a vágytól.
A nyakába ugrottam,s szorosan magamhoz öleltem annyira,amennyire csak tudtam,majd lágy csókot leheltem ajkaira.


Zihálva,levegő után kapkodva hagytuk abba csókcsatánkat,majd leülve a földre fogyasztottuk el a finomabbnál finomabb epreket.
Itt ülünk a földön,teljesen jól elvagyunk és megint előtört bennem egy csomó kérdés,amire csak tőle kaphatom meg a megfelelő választ.
-Beszélnünk kell!-kezdte meg a beszélgetést J.-Szóval,gondolom láttad azt a cikket az interneten vagy az ujságba,semmi nem igaz,nem vagyok együtt vele,arra a rendezvényre is csak azért vittem el,mert te nem voltál itthon.Amióta elmentél csak arra gondoltam,amit akkor mondtál mielőtt elmentél,arra az egy szóra "VÉGE".
-Kérlek ne..-nem hagyta hogy végig mondjam,de ő folytatta tovább.
-Én nem akartam azt,hogy ennek így legyen vége!Tudom,azt gondoltad nem illünk össze és,hogy sok minden megtörtént,de pont ezek miatt kell kitartanunk egymás mellett,mert SZERETJÜK EGYMÁST!
-Sssss...én is sokat gondolkoztam kettőnkön és én is erre a döntésre jutottam,nem szabad feladnunk,harcolnunk kell a szerelmünkért!
Szemeim megteltek könnyel,s így figyeltem gyönyörű barna szemeit,újammal pedig végig simítottam puha ajkait,felkapott karjába,hátamat a falnak nyomta,lábaimat dereka köré fontam,s vad csókcsatába kezdtünk.
Minden ment magától,a pillanatnak éltünk,megtörtént aminek meg kellett történnie,első alkalom volt vele,s gyenged volt,közben nyakamat apró csókokkal hintette,amibe minden porcikám beleremegett.
Ez egy tökéletes alkalom,egy tökéletes pillanat és egy tökéletes este volt,s rávezetett arra,valójaban annál jobb dolog,hogy vele lehetek nem kell!


Ez lett volna a következő rész,a sok képet azért tettem bele,hogy könnyebb legyen elképzelnetek én hogyan képzeltem el épp 1-1 jelenetet!Remélem tetszett nektek 5 komment után jön a következő rész!Az újblogban is hamarosan érkezik az első rész érdemes figyelni!
              Detti

2014. május 27., kedd

Öröm :))

Sziasztok!
Nem is tudjátok mennyire örülök annak,hogy sikeresen végeztem el a szintvizsgát!
Nem lett 100%,de azért a 4-nek is nagyon örülök úgy,hogy nem valami sokat készültem rá!
A jó hír viszont az,hogy újra itt vagyok és írom a részeket,holnap nem megyek suliba,igy lehet már holnap fent lesz és tervezem,hogy az új blog prológusát is felteszem,persze azt majd be fogom nektek linkelni a holnap érkező részhez ezen a blogomon!
További szép napot!
       
               Detti :)

2014. május 25., vasárnap

Meglepetés! :)

Meghoztam a tegnap beígért meglepetést!
Szóval,hol is kezdjem?

Szerintem amióta elkezdtem írni ezt a blogot,mondhatni sokat fejlődött az írás technikám,sokkal szebben fogalmazok meg dolgokat és írok le akár 1-1 szót.(szerintem nagy változás) 
Elolvastam az első pár részt,és azóta fejlődtem,ezt annak köszönhetem,hogy nagyon sok blogot olvasok nap mint nap,most kb. vagy 15 blog van a könyvjelzőim között amit folyamatosan nézek és várom,mikor hoz új részt az író,innen szereztem tapasztalatokat,milyen is egy "jó" író!
Ez az vagy ezek azok a dolgok amik nekem nagyon sokat segítettek a fejlődésben,és ennek örömére úgy gondoltam belekezdek egy második blogba,ami remélem elnyeri tetszéseteket!
Annyit árulok el belőle,hogy még 9.osztály év elején történt meg velem ...amit most úgy gondoltam beleviszek az új blogomba és ezzel indítom majd el a történetet.
Mondhatni a történet eleje valós dolgok alapján készül,így fogom belevinni a szereplőket aki Justin Bieber és egy még számomra is ismeretlen lány lesz,a folytatás pedig majd kiderül,szóval megéri követni és remélem nem okozok csalódást!
Én nagyon örülök,hogy ezt a blogomat is rengetegen olvassátok és nekem ez nagyon sokat jelent,az a pár hozzászólás és követő/rendszeres olvasó/vagy feliratkozó ki minek nevezi,ösztönöz,hogy van akiknek tetszik amit csinálok,még ha nem profi módon is!
Ezzel a bloggal kapcsolatban mint ahogy azt az előző bejegyzésnél is olvashattátok 1000 készülök a vizsgára,ami remélem sikerülni fog és amiatt nem nagyon tudom írni most a következő részt,de remélem azért olvasni fogjátok! :) 
Minél hamarabb megpróbálom hozni,legkésőbb jövőhét pénteken vagy szombaton fent is lesz!

             Puszi,pacsi Detti



2014. május 24., szombat

Sziasztok!
Most csak azért írok,mert gondoltam meg osztom veletek,hogy ki sem látszok jelen pillanatban a könyvkupac mögül.
A lényeg,hogy kedden szintvizsgázok és sajnos eddig semmi nem maradt meg abból amit meg kellene tanulnom!:/
Remélem azért nem lesznek gondok és minden simán megy majd!
Ebből kifolyólag még nem kezdtem bele az új részbe,de mivel most későre jár,holnapra halasztom,amit be szeretnék jelenteni!
Minden esetre jó hétvégét mindenkinek! 
Új rész jövő héten lesz,addig kitartás,segítsetek hogy sikerüljön a vizsgám!
              Love Detti :)



2014. május 21., szerda

28.rész Bad things

Elég hosszadalmas volt az út,de ezt az érzetet csökkentette az,hogy egész vègig zenét hallgattam.


Leszállt a gépem,lassan sétálok be a hatalmas csarnokba,ahol egy nagy névvel ellátott táblát pillantottam meg amin ez állt:Detti.
Kereszt szüleim lelkesen mozgatták a táblát a kezükben.
Hatalmas öleléssel fogadtak,majd az autóba ülve indultunk el házukhoz.
Nagyjából kipakoltam bőröndömből és már este is lett,Bella holnap esetére szervezett valami vacsorát és átjönnek a szomszédok is,de ideje álomra hajtani fejemet.
 
                                                              ~ Másnap a vacsorán ~

Egy 45 év körüli férfi,egy 40 éves nő és a kb. 15 éves lányukkal találtam szembe magam,amikor ajtót nyitottam.
A lány szőke félhosszú haja lágyan omlott vállára.
Bemutatkoztam mindenkinek,majd helyet foglalva az asztalnál fogyasztottuk el a vacsorát.
Később Macyvel -így hívják a lányt-  félrevonultunk a szobámba és beszélgetni kezdtünk.
-Van testvéred?-kérdeztem.
-Van egy bátyám aki 18 éves,eléggé kicsapongó életet él,bulik,drog,alkohol...-mondta.
-Tudom miről beszélsz.
-Neked is van bátyád aki ilyen?
-Van egy bátyám és egy húgom,New Yorkban élek a testvéreimmel együtt és persze anyukámmal,apa sajnos meghalt,s ez után rossz útra tértem,rossz társaság,bulik,pia,drogok.Saját magam éltem ilyen életet.
-Óhh..értem és sajnálom apudat.-mondta.
A beszélgetés hosszasan folytatódott,amíg haza nem mentek.
 
                                                                  ~ 2 héttel később ~ 

A 2 hét alatt szereztem barátok,így már nem telnek unalmasan a napok.
Megismerkedtem Macy bátyjával Marcussal és az ő baráti körével,éppen most készülődök a bulira,amire meghívott.
Este 11 óra van,csengettek,ajtót nyitottam és Marcus már rám várt,hogy végre indulhassunk.
Pár óra után már kezdtem nagyon jól érezni magam az alkoholtól.
Már a sokadik pohár ital után amit elfogyasztottam Marcus jött oda hozzám valami cuccal,a kis átlátszó tasak tele volt fehér porral,s a haveri társaság már azt az anyagot szívta fel és juttatta szervezetébe.
Elsőnek elleneztem a dolgot,majd meggondolva magam hajoltam az asztal fölé,s szívtam fel az anyagot.
Reggel semmire nem emlékeztem a történtekre.
Az elkövetkezendő napjaim is így teltek,Justint sikerült kiverni a fejemből,s talán kezdek érezni valamit egy bizonyos személy iránt.
Ez így nem jó,már megint rossz dolgokat teszek,rossz társaságba keveredek,miért van ez mindig?
Miért nem tudok leállni ezeknek a szereknek a használatával?
Már megint bulizok,iszok és drogozok,jobb lesz ha ezek után nem találkozok vele többet.
Ma elmegyek vásárolni Bellaval,remélem jól sikerül ez a nap.
Reggel 8 óra,felkeltem,felöltöztem,megmosakodtam,lementem reggelizni,majd a tv elé ültem le.
Nehezen,de sikerült elfelejtenem és erre pont őt kell meglátnom a tv-ben?

"Kedvencetek,újra egyedülálló?Egy hónapja még egy szökés-barna hajú szépséggel látták együtt New York utcáin,később kiderült,valószínűleg a híres ruhatervező Barbara Howardnak a lánya volt a képen lévő szépség.A románc eddig tartott?Justin újra vissza ment Selenahoz és újra együtt a Jelena páros?Valamelyik nap az előbb említett Selena Gomez egy képet posztolt Instagramján amin az énekessel közösen szerepelnek.Úgy tudjuk Barbara lánya nem tartózkodik az országban,talán el akarja felejteni Justinnal való kapcsolatát,vagy csak egy szimpla nyaralásra ment el?Megpróbálunk beszélni kedvencetekkel,hát ha többet tudhatunk meg a lánnyal való kapcsolatukról!"

Megint sokkoltak a dolgok amiket hallottam,honnan vették ezt az egész sztorit és még is mit akar jelenteni?
Lementünk keresztanyámmal a tengerpartra napozni és fürdeni is.
Nagyon jól éreztem magam össze ismerkedtem egy lánnyal akit Kylienak hívnak és ő is New Yorkban lakik a szüleivel,testvérével,s csak nyaralni vannak Spanyolországba.


Estére át is hívtam,hogy vacsorázzon velünk és így legalább van társaságom és nem unom szét a fejemet.
A nap viszonylag hamar eltelt új barátnőm és Bella társaságában.
Elérkezett az este,megvolt a vacsora is,most pedig itt ülünk a szobámba és beszélgetünk csajos dolgokról,a fiúkról meg úgy mindenről.
Kiderült,hogy ismeri Justint,s hogy engem is látott párszor vele együtt.
Késő este kaptam egy telefonhívást Marcustól,hogy beszélgetni akar velem.


Lementem a ház elé,s kíváncsian vártam miről akar beszélgetni.
Minden hülyeségre rákérdezett,majd a lényegre tért,s belekezdett tevékenységébe és megcsókolt.
Tevékenységén meglepődtem,mégsem tettem ellene semmit,jól esett csókja,de egy belső hang mégis azt súgta "ne tedd",ekkor jöttem rá igazán,hogy mennyire is szeretem ... és hinnem kell abban,hogy végre együtt lehetünk,nem tudom elfelejteni!
Szeretem Justint!
Csókunk után sírva hullottam a földre karjai közül.
-Valami rosszat tettem?-kérdezte.
-Nem!-sírtam tovább-Van anyag?-kérdeztem,majd meglebegtette előttem a kis tasakot amiben az említett dolog volt.
Elvonultunk egy csendesebb,nyugodtabb környékre,ahol nyugodtan "elfogyaszthattuk" az anyagot.



Teljesen beállva az anyagtól indultam el haza és otthon a még mindig ébren lévő keresztanyám,Bella fogadott.
Ledermedtem.
Most vajon mit fog szólni?
Megutál és ellök majd magától vagy támogat és megpróbál segíteni?
Oda rohant hozzám türkizkék köntösében,átkarolt és a szobámba kísért,ahol hosszas csend után beszélgetni kezdtünk.


-Minden rendben?Mi a baj?Miért teszed ezt magaddal?-tette fel sorba kérdéseit.
-Justin!Justin miatt van minden,szakítottam vele,mert azt hittem jobb lesz nekünk így,de nem!Még mindig nagyon szeretem,érezni akarom az illatát,a csókját,azt ahogyan átölel és magához szorít!Mindent ezért csináltam,azt hittem jobb lesz,de semmi nem változott inkább csak ráébresztett a dolgokra,hogy valójában mi is a probléma,miért csinálom mindezt és miért teszem tönkre magam!-válaszoltam a feltett kérdésre,s patakokban kezdtek hullani könnyeim.
-Nem akarlak küldeni hisz tudod mennyire szeretlek,de ez így nem mehet tovább.Haza kell menned,meg kell beszélned a dolgokat mind Justinnal,mind pedig Barbaraval.Meg kell beszélni a problémákat.Csak jót akarok neked,holnap hazamész!
Tényleg igaza van Bellának,haza kell mennem és megoldani a problémáimat.
Reggel bepakoltam bőröndömbe és indultunk is a reptérre.
Három hetet töltöttem kereszt szüleimnél és nagyon jól éreztem magam,leszámítva azokat a pillanatokat amikor épp nem voltam teljesen beszívott állapotban.
Nagyon örültem,hogy újra láthattam őket és annak is,hogy 2 új barátnőt szereztem,Macyvel megbeszéltük minden nap beszélni fogunk és tartjuk a kapcsolatot,Kylie hát őt csak meg kell várnom amíg hazautaznak.
Pár óra repülés és otthon is vagyok,utazás közben zenét hallgatva nyomott el az álom,már csak arra ébredtem fel,hogy a stewardess beszélni kezdett.

"Kérjük kedves utasainkat,hogy kapcsolják be biztonsági öveiket,mert a pilóta megkezdi a leszállást!"

Tettem amit kért és bekapcsoltam övemet,s megkezdtük a leszállást.
A reptéren már anya várt,szemem fájt és amikor megnéztem a kis tükörben amit magammal hordok,láttam tiszta vörösek.
Az autóban egy szót sem szólt hozzám.
Várta,hogy magam mondjam el mi történt velem,persze a drogozásról nem mondok semmit.
Hazaértünk testvéreim a nagyinál voltak,így volt alkalmam megbeszélni anyuval a dolgokat.



-Kicsi mi történt?Miért ilyen vörösek a szemeid?-kérdezte.
-Csak sokat sírtam.-válaszoltam.
-De..de mi a baj?Nyugodtan elmondhatod.
-Csak amíg nem voltam itthon sok dolgon elgondolkoztam és sok mindenben döntést hoztam,ami az életemmel kapcsolatos.Például ott van Justin..két teljesen különböző ember vagyunk,azt hittem nem illünk össze és talán ez így is van,de szeretem és ez ellen nem tudok mit tenni,ha nincs velem űrt érzek a szívemben,s ez az űr csak akkor tűnik el,ha velem van,átölel,megcsókol,magához szorít.-mondtam hosszadalmasan a dolgokat.
-Kicsim én teljesen megértelek,fiatalon amikor megismerkedtem apátokkal én is pontosan így éreztem iránta,csak tudod a szüleink tiltottak egymástól,így kettőnk kapcsolata még nehezebb volt.Később a nagyszüleid rájöttek,hogy ez nem megoldás és nem állhatnak kettőnk közzé,ezért többet nem tiltottak egymástól minket,összeházasodtunk és van 3 csodálatos gyermekem akik az életem részei és akiket nagyon szeretek.Ha így érzel iránta ne távolodj el tőle,beszéljétek meg a dolgot.-ölelt karjaiba édesanyám.
Igaza van,teljes mértékben.Nem szabad hagynom az egészet,hogy elvesszen,ha szeretem és vele akarok lenni tennem kell érte,remélnem kell,hogy ő is így érez és akarja is az egészet. 
-Anya!
-Igen kicsim?
-Köszönöm,hogy vagy nekem.Szeretlek!-nyomtam egy hatalmas puszit arcára és megöleltem.

                                                                     ~ Justin Bieber ~ 


Amióta elment,nem tudom mi van vele,nem beszéltünk,de még csak információm sincs arról merre lehet.
Az újságok is tele vannak mindenféle hülyeséggel,még hogy én meg Selena újra együtt?
Ez most valami vicc?
Visszatérve az előző személyre,látni akarom,érzeni,csókolni,magamhoz szorítani,ahogy rég tettem.
Igen annak ellenére,hogy szakított velem még mindig szeretem és ez ellen nem tudok mit tenni.
Amióta elment megint csak a buli,pia,drogok minden mennyiségben.
Egyszerűen nem tudok leállni vele,nincs egy személy,vagy is nincs mellettem az a személy aki figyel rám és aki miatt ezt a z egészet letehetném,s abba hagyhatnám.

Csak ezekben találok menedéket,igen ahelyett,hogy cselekednék,megbeszélném vele a dolgokat,felkeresném inkább elmenekülök előlük egyenesen bele ezekbe a dolgokba.
Most is itt fekszek az egyik haverom,Alfredo egyik szobájában teljesen beállva és bepiálva...
Egy hét telt el azóta mióta utoljára drogoztam,talán abba tudom hagyni és ki tudok lépni ebből az ördögi körből?
Egy-két nappal ezelőtt Ryan haverom azt mondta,látta Dettit Lauraval sétálni az egyik parkban.
Jobb lenne elmenni hozzá és megbeszélni  a dolgokat.
Autóba ültem s elindult Dettiék háza felé.
Megérkeztem,kiszálltam az autóból és a bejárati ajtóhoz igyekeztem.
Megálltam és hezitáltam,hogy megnyomjam-e a csengőt vagy sem?
Az ujjamat a csengőn tartva gondolkoztam és vártam,majd végül nem cselekedtem,csak vissza fordultam,beszálltam az autóba és elindultam,s csak céltalanul bolyongtam autómmal az utakon.

                                                                                       ~*~


Gondoltam jobb lesz,ha minél előbb felkeresem és megbeszéljük a dolgokat.
Megérkeztem hozzájuk,bejárati ajtójuk előtt megálltam,s hezitálni kezdtem megnyomjam-e azt a bűvös tárgyat a fajon vagy inkább sétáljak el.?
Hosszas gondolkozás után arra a döntésre jutottam, most vagy soha?!
Megnyomtam a csengőt és vártam,vártam és vártam,de senki nem nyitott ajtót.
Talán már nem szeret és nem akar látni?
Vagy talált mást maga mellé?
Ezer meg ezer kérdés cikázott fejemben,amit zenével próbáltam elterelni,de nem ment,s amit eszembe jutott az,hogy akár el is veszíthetem,arcomon végigfolyt az első könnycsepp.



Sziasztok édeskéim!
Szomorúan láttam,hogy nem érkezett több egy hozzászólásnál,ami nagyon letört engem!Sok időt fektetek abba,hogy a részket megírjam,szerintem annyit azért én is megérdemlek,hogy a véleményeteket leírjátok akár rövidebben,akár kicsit terjedelmesebben!A másik dolog kettő +1 volt,de valaki "vissza vette" ami kicsit rosszul esett,ha nem tetszett valami a részben azt is megírhatjátok!Azért köszönöm,hogy olvassátok a blogot,és még pár felíratkozónak is örülnék!5 komment/vagy 3db +1 és következő rész!
              Love Detti

2014. május 18., vasárnap

27.rész Goodbye!

Elkezdtük táncunkat,mindenki táncolt,s voltak akik közben minket figyeltek.



Befejezve a táncot elmentünk puncsot inni,majd én leültem Dallashoz egy kicsit beszélgetni,aki láthatólag elég jól el volt foglalva egyik évfolyamtársunkkal.
-Ne haragudj,hogy nem mentem utánad,csak láttam amint Sarah utánad sietett,aztán meg... Justin is pff..!-mondta.
Nem tudtam mire vélni viselkedését.
-Nyugodtan jöhettél volna,nem történt semmi!Előtted nincsenek titkaim!-mosolyogtam.
-Ne haragudj!-ölelt meg és nyomott egy nagy cuppanós puszit arcomra.
-Nem haragszok!-öleltem vissza.
Még sokáig eltartott a bál,pontosan nem is tudom meddig ugyan is az a pár alkoholos ital eléggé megcsapta fejemet.
Arra emlékszem,hogy szóltam partneremnek,majd útnak indultam haza.
Körül belül fél úton járhattam,amikor egy nagy,erős fénycsóva vakított el,s innen nem rémlik semmi.
Reggel saját ágyamban ébredtem,s azt hittem Dallas fekszik mellettem,de tévedtem,ex barátom feküdt mellettem derekamat karolva,édesen aludva az igazak álmát ajkait apró mosolyra húzva.



Azt hiszem boldog vagyok,vagyis boldog lennék,ha az egész dolog amit tett,meg sem történt volna.
Ha nem történik meg,még mindig együtt lehetnénk,akkor nem csak csak úgy feküdnénk itt egymás mellett,mint két idegen ember.
Kiszabadítottam magam öleléséből,bementem a fürdőbe elvégezni reggeli teendőimet,később szekrényemhez igyekeztem,majd kiválasztottam mit is veszek fel ma.
Erre a darabra esett a választásom,egy szombati napra pont tökéletes,ha épp vásárolni támad kedvem.



Kilépve a szobámból Justin még mindig aludt.
Lesiettem a konyhába reggelizni.
Testvéreim még aludtak,egyedül anya volt az aki elég korán kipattant az ágyból. 
-Szia kicsim,milyen volt a bál?-kérdezte mosolyogva. 
-Reggelt anya,hát elment,de azért nem volt olyan rossz. 
-Látom,nem egyedül jöttél haza.-kortyolt bele a teába,azt várva meséljek neki az estéről. 
-Ittam pár koktélt,ami kicsit megütötte a fejemet,elindultam haza egyedül,majd útközbe valami nagyon erős fénycsóva elvakított és nem emlékszek semmire.-ittam teámból. 
-Egyedül indultál haza?És ha valami bajod esik?Jobb lett volna ha érted megyek! 
-Anya...nem vagyok már kisgyerek!-förmedtem rá. 
Nem volt kedvem a szokásos hegyi beszédet végig hallgatni.
Kezembe vettem egy almát és elindultam fel a szobámba.
Lassan lenyomtam a kilincset,halkan nyitottam ki az ajtót,s Justin még mindig aludt.
Hogy teljesen megbizonyosodjak róla tényleg alszik-e,ágyam mellé sétáltam és Justin felé hajoltam.
Sikerült megbizonyosodnom hogy tényleg alszik,így megfordultam és el is indultam volna,ha egy személy nem tart vissza és nem ránt vissza az ágyra. 
-Jó reggelt királylány.-mosolygott. 
-Reggelt neked is.-húztam mosolyra számat. 
Hosszasan figyeltem barna szemeit,ahogy ő is ezt tette velem,nyakát átkarolva túrtam bele hajába,majd közelebb hajoltam hozzá,s lágy csókot leheltem ajkaira.
Úgy éreztem nem tudok rá haragudni,jobb vele mint nélküle és én nem akarok nélküle élni.
Fordított helyzetünkön és felém kerekedett,majd heves csókcsatába kezdtünk,amit egy kopogás zavart meg.
Leah jött be az ajtón egyik kezével szemét dörzsölte,másikkal pedig nagy plüssmackóját vonszolta maga után.
Felültünk az ágyon,megigazítottam hajamat és ölembe vettem,s nyomtam egy puszit homlokára. 
-Át viszel ma Jazmynhez?-kérdezte. 
-Nem ígérem,de ha lesz időm elviszlek.-válaszoltam. 
Felállt ágyamon és Justin nyakába ugrott. -Justiiiiin.-mosolygott-Ugye otthon lesz ma Jazmyn?Ugye átmehetek? 
-Teljesen biztos vagyok benne,hogy otthon lesz.-mondta. 
-Lemegyek a nappaliba,majd jössz.-nyomtam egy puszit J arcára és lementem az említett helységbe. Anya is ott tartózkodott,épp az új kollekcióját tervezgette,én bekapcsoltam a tv-t amiben ma sem ment semmi értelmes műsor,így inkább elő vettem laptopom és zenét hallgattam.
Nemsokkal az után,hogy lejöttem Leah is lejött,majd rá 5 percre Juss is levánszorgott szobámból. 
-Jó reggelt Barbara.-mosolygott az említett személyre,majd helyet foglalt mellettem. 
Laptopomat félre tettem,s csak ültünk csendben a kanapén,fejem Justin vállán pihent,kis apró csókokkal hintette hajamat és homlokomat egyaránt. 
-Most haza megyek,anya már vár,de később vissza jövök és elvisszük Leaht Jazmynhez!-mondta 1000 wattos mosollyal az arcán. -Várlak.-öleltem meg,s csókváltás után becsukta maga mögött az ajtót. 

                                                                      ~ Kb. 6 órával később ~ 


Már mindjárt 6 óra és Justin még sehol sincs.
Ekkor hangos dudálást hallottam,kinéztem az ablakon és megérkezett J fehér autójával.
Leaht felültettem a pultra,ráadtam cipőjét és kabátját,elköszöntünk anyától és már indultunk is a jármű fele.
Úgy 20 perc után megérkeztünk egy ismeretlen házhoz,biztos itt lakik Justin apja a kicsikkel.
Beléptünk az ajtón,s húgom már szaladt is a vele szemben ám az ajtótól távolabb álló Jazmynhez.
Velem szembe pedig egy kedves,fiatal nő állt. 
-Szia Justin,örülök hogy megjöttetek.-mondta a fiatal nő. -Jó estét.-köszöntem. 
-Szia Erin vagyok,nyugodtan tegezhetsz!-mosolygott. 
-Szia én meg Jeremy,Justin apja,ő pedig itt Jaxon.-mutatkozott be Jeremy is. 
-Örülök,hogy megismerhetlek titeket.-mosolyogtam,e-közben Juss már a 2 lánnyal játszott. 
Nem is tudom,de valahogy amikor itt van a szerettei közt,teljesen más mint amikor az utcákon sétál vagy amikor a koncertjeiről van szó,s a gyerekekkel is elég jól elvan.
Bementünk a konyhába és ott beszélgettünk,majd eljött a vacsora idő amire (mint utólag kiderült) hivatalosak vagyunk.
Mindenki leült a nagy asztalhoz,s boldogan fogyasztottuk Erin főztjét,ami nagyon finomra sikeredett.
Felálltunk az asztaltól én segítettem elmosogatni,míg Jeremy,Jaxon és Justin a nappaliba kergették a lányokat. 



-Te is abba a suliba jársz ahova Justin?-kérdezte Erin. 
-Igen,és egy osztályba.-mosolyogtam. 
-Szóval te is énekelsz? 
-Ez az életem,már kiskorom óta zongorázok és gitározok,mellette pedig énekelek. 
-Remek.És ti most együtt vagytok?-kérdezte kedvesen,de ez engem akkor is elég rosszul érintett,mivel magam sem vagyok tisztába vele. 
Épp meg akartam szólalni,mikor hátulról átkarolta derekamat Justin. 
-Együtt vagyunk!-válaszolt helyettem a kérdésre és elmosolyodott. 
Ezek után hátra fordultam és csak vártam,mi fog történni.
Mélyen szemembe nézett az ő gyönyörű barna szemeivel,s mosolyra húzta száját. 
-Szeretlek!-mondta. 
Át ölelt,láttam a szemében azt a csillogást amit még soha,majd magához szorított. 
-Szeretlek .-ennyit mondtam,de benne volt minden ebben a szóban amit éreztem. 
Átmentünk a nappaliba és leültünk beszélgetni,Jaxon folyamatosan oda hozta nekem kedvenc játékait,ölembe vettem és mutogatni kezdte őket.
Jeremy és Erin elvonultak kicsit,mi pedig beszélgetni kezdtünk. 
-Ez az előbbi dolog..-kezdtem bele. 
-Mire gondolsz?-kérdezte,s közben ölemben ülő öccsét csikizte. -Amikor azt mondtad szeretsz... szóval azt tényleg komolyan gondoltad? 
-Teljes mértékben!-kulcsolta össze kezünket. 
Felálltam,s a kis szőkeséget felvittem szobájába ahol szülei már gondosan elkészítették számára ágyát.
Nem akart elaludni,így énekelni kezdtem neki egy altatót,mire végre elaludt.
Csak álltam ágya mellett és figyeltem minden egyes levegővételét,valaki halkan besétált a szobába és mellém lépett. 
-Ugye milyen édesen alszik? 
-Pont mint te.-mosolyogtam a mellettem álló személyre.



Felé fordultam,arcomat kezei közé vette,s lágy,vággyal teli csókot lehet ajkamra.
Ezt a mesés pillanatot mobilom csörgése szakította meg,kereszt szüleim telefonáltak,hogy örülnének ha egy héttel hamarabb mennék,nem volt más választásom,igent mondtam. 
-Justin mehetünk?-kérdeztem,mert Leah már majd elalszik karjaimban. -Induljunk!-kulcsolta össze kezünket,s húgomat elvette tőlem. Húsz percet kocsikáztunk mire hazaértünk,Leah betettem saját ágyába,én pedig elvonultam saját kis birodalmamba,Juss pedig hazament. 

                                                               ~ Pár nappal később ~


Holnap indul a repülő Spanyolországba.
Már majdnem mindent összepakoltam,csak pár apróság maradt a végére.
Justinnal nem beszéltem egész héten,nem hívott,de nem is keresett. 
Reggel van hajnali 5 óra.
Kereken 2 óra múlva indul a gépem,de már is elindulunk,ugyan is a reptér 30 percnyi autóútra van tőlünk és azért is,hogy ne kelljen kapkodni,így hát útnak is indultunk.



Egy telefonhívást sem kaptam Jusstól ez azért eléggé bántott,hogy elutazok és még csak nem is érdekli. 

                                                                        ~ Justin Bieber ~ 


Most biztosan utál,amiért nem is kerestem egész héten,de a sok stúdiózás meg fellépés mellett időm sem volt semmire.
Azt hiszem ma indul Spanyolországba,elmegyek hozzájuk és kiviszem a reptérre.
Csengettem,de senki nem nyitott ajtót,már biztos elmentek.
Hosszas autózgatás után kiértem a reptérre,de mivel özön ember volt reménytelennek tartottam azt,hogy megtaláljam a nagy tömegben.
Odamentem az információs pulthoz,szóltam az ott tartózkodó fiatal hölgynek és bemondtak egy nevet,már csak arra kell várnom,hogy megérkezzen.

                                                                                ~*~ 


A reptéri bemondóba meghallottam a nevemet,elég fura dolog ez. 

"Felhívjuk kedves utasaink figyelmét,hogy Detti Campbell kisasszonyt várják az információs pultnál.Köszönjük!" 

Anyára egy értelmetlen,kérdően néző arccal néztem.
Nem értettem mi ez az egész,ki szórakozik velem?
A pult felé kezdtem sétálni,ami kicsit messzebb volt.
Nem láttam semmit csak azt,hogy egy csomó lány szinte "majd felmászik" a pultra,annyira tolonganak.
Még mindig nem értettem semmit,aztán amikor megláttam azt a gyönyörű barna szempárt,már mindent értettem.
A lányokat arrébb küldte,s én egyenesen ölelésre nyitott karjaiba ugrottam. 
-Ne haragudj,hogy nem kerestelek,de a sok stúdiózás meg a fellépések.Semmire sem volt időm.-kereste a kifogásokat. -Utállak!-toltam el magamtól,de igazából nem haragudtam rá. Értetlen fejet vágott,én pedig tök komolyan néztem rá.
Közelebb léptem hozzá,nyaka köré fontam karomat,mélyen a szemébe néztem és vártam a csodát.
Megéreztem puha telt ajkait enyémen,s a pillangók egyből elkezdtek repkedni. 

"Kérjük a Spanyolországi járatra az összes utas kezdje meg a felszállást,mert a járat 15 perc múlva indul.-mondta a hangosbemondó."

-Indulnod kell kicsim.-mondta anya. 
Nehéz a búcsúzkodás a szeretteimtől,bár csak egy hónapra megyek,de az akkor is elég hosszú idő. 
-Hát...mennem kell.-mondtam-Szeretlek és mindig is szeretni foglak,ezt ne feledd. 
-Ezzel most mit akarsz mondani?-kérdezte. 
-Bármi is történik az egy hónap alatt,nem foglak elfelejteni!-kihullott egy könnycsepp a szememből. 
Nem céloztam semmire sem,nem mondtam ki teljesen érthetően hogy szakítsunk,de lényegében erre gondoltam.
Ki tudja mi fog történni az egy hónap alatt,lehet megcsal,vagy épp velem történik valami baleset..bele sem merek gondolni ezekbe.
Nekem is nagyon fáj amit teszek,de így a legjobb. 
-Most szakítani akarsz?-kérdezte ledöbbenten. 
-Így lesz a legjobb!-sírtam. -Kinek? 
-Mindenkinek!-mondtam. 
-Az volt a legjobb mindkettőnknek,amikor együtt voltunk!-lökte oda a szavakat idegesen. 
-Ne nehezítsd meg a dolgom,kérlek. Könnyek között öleltem át,s csókoltam meg talán utoljára,majd a kapu fele vettem az irányt hátra sem nézve és felszálltam a gépre.




Remélem tetszik a rész,ha igen hagyj nyomot magad után.Szeretném ha minél több komment össze gyűlne mint az előbbi részekhez!És az is jó lenne,ha minél több feliratkozóval gazdagodhatna az oldal!Több mint 3300 megtekintésnek pedig nagyon örültem.Köszönöm! <3 
                Love Detti :)