Reggel az ébresztő kellemetlen hangjára keltem fel.
Hétfő van,ami azt jelenti,hogy a héten lesz a válogatás/felvételi és még mindig nem tudom melyik dalt énekeljem el.
Megreggeliztem,egy kis kávé és indulhat is a nap.
Sarah és Laura már a házunk előtt voltak,azt várták mikor indulunk már a suliba.
Miután az első óránknak vége lett az osztályfőnök lépett be az ajtón és kezdett bele mondandójába.
-Gyerekek szeretnék egy kis figyelmet kérni!-szólította fel az osztályt-Meghoztam a névsort,hogy ki melyik nap felvételizik.Mivel az osztály létszáma 20 fő,2 csoportra lettetek osztva,akiknek a nevét mondom,ők ma fognak felvételizni.
Az 1.Cheryl Adams, 2.Thomas Blake, 3.Sarah Johnson, 4.Detti Campbell, 5.Laura Miller, 6.Justin Bieber,- ...és így sorolta tovább azt a maradék három nevet-
A többieknek szerdán lesz.Mindenkinek sok szerencsét kívánok,ne okozzatok csalódást.-és ezzel a mozdulattal kilépett a teremből.
Nagyon izgultam,egész nap a terem falaiba mélyesztettem tekintetem azon gondolkozva, milyen dalt adhatnák elő délután.
Isoka után gyorsan siettem haza,elpróbáltam még a dalt 2x,hogy tökéletesítsem,átöltöztem és már indultam is.
Útközben egy nem várt személlyel találkoztam.
-Szia Detti.-köszönt ragyogó mosollyal az arcán.
-Szia.-köszöntem egyhangúan tudatva az illetővel,kicsit sincs szükségem a társaságára.
-Bár szerintem sejtitek azért elárulom,Justin volt az a személy.-
Ezután egész úton kínos csend honolt közöttünk,végül megtört a csend.
-Nagyon csinos vagy ma!-jelentette ki Mr.Deéntökéletes vagyok.
-Köszönöm,dobtam egy halvány mosolyt felé,még mindig nem volt kedvem a társaságához.
Azon "imádkoztam" egész úton csak minél hamarabb érjünk be a suliba,miután ezért imádkoztam nem kellett 2 perc sem szerencsére már az iskola előtt találtam magam.
Megint kínos volt a csönd,kínos pillantásokat vetettünk egymásra,majd amikor szemeink találkoztak,gyorsan elkaptam tekintetemet és inkább néztem az iskola falait.
Most én törtem meg a csendet.
-Figyelj,mennem kell nemsoká én következek és még előtte szeretnék gyakorolni.-próbáltam kedvesen kifejezni mondandómat felé.
-Rendben,hát örültem,hogy beszélgettünk.-halk nevetés hagyta el szánkat,még hogy beszélgettünk ,hisz egész úton nem szóltunk egymáshoz se.-Csak annyit még,hogy sok sikert a felvételihez.-mosolyodott el.
-Köszi,neked is.-viszonoztam kedvességét,majd megfordultam és az ajtó felé vettem az irányt.
Amikor beléptem az ajtón,megpillantottam az osztálytársaimat,a sok ideges,izguló arcot-ez nálam sem volt másképp-és végre megláttam a csajokat is.
Beszélgetni kezdtünk,de beszélgetésünket egy kedves női hang zavarta meg.
-Sziasztok Brittany vagyok,megkezdjük a felvételit,aki sikeresen bekerül az iskolába és énekléssel fog foglalkozni annak én leszek az énektanára.
Az első versenyző,ha használhatom ezt a kifejezést nem más,mint Laura Miller.-felelte ismét kedvesen.
Laura felállt a székről és izgulva,de magabiztosan vette az irányt az ajtó felé.Ő is énekelt,de neki nem az volt az életcélja,hogy énekes legyen,ő inkább a táncnak él,nagyon szeret mozogni a tánc a mindene,de ezen felül neki is jó hangja van az énekléshez.Pár perc után ki is jött a teremből és beküldte a következőt,mentek be és jöttek ki sorra az emberek,Cher ment be utoljára,amikor kilépett az ajtón,jött mögötte Brittany aki mondta a következő "versenyző" nevét.
-A következő személy aki megmutathatja mit tud az Detti Campbell.
-Én vagyok.-álltam fel a kényelmes székből.
-Gyere velem.-dobott egy fogkrém reklámba illő mosolyt és betessékelt a terembe.
-Nos maga Campbell kisasszony?-kérdezte az egyik "zsűritag".
-Igen én vagyok.-feleltem kedvesen.
-Mondjon valamit,miért szeretne ebbe az iskolába járni!-tette fel a kérdést.
-Kiskorom óta oda vagyok a zenéért.Emellett 2 év hobbi szinten éneklek,részt vettem karaoke esten is párszor és nagyon szeretnék komolyabban foglalkozni az énekléssel.
-Akkor mutasson nekünk valamit.-mondta kedves mosollyal az arcán az Úr.
-Renben.-ezután közöltem velük mit fogok énekelni Jason Derulo Fight for you című dal fogom énekelni.
-Kezdje.-felelte
Elkezdtem énekelni elsőnek kicsit félénken,aztán belejöttem az egészbe és önbizalommal teli énekeltem,figyelve azt,ahogy mosoly ül a zsűri arcára.
Nagyon boldog voltam,hogy az egész éneklés dolog jól ment és egyszer sem hibáztam,a csajok már előttem bent voltak,így miután kiértem a teremből indulhattunk is hozzánk.
Anya áthívta vacsorázni,vagyis inkább egy ilyen kisebb baráti összejövetelre Sarah és Laura családját.
A szülők nagyom jóban vannak egymással mi pedig annál inkább.
Megérkezett mindenki,belekezdtünk a vacsorába,aztán a szülők jót beszélgettek a nappaliban,mi a szobámba vonultunk be,a kicsik pedig rohangáltak az egész házban föl-alá.
Későre járt,az idő gyorsan telt,mindenki elköszönt egymástól és elindult haza.
A mai nap után a hét is gyorsan telt el,eljött a várva várt nap,amikor ugyan is kiderül kit vettek fel az új iskolába.
Sietve suhanok végig a folyosón céltudatosan keresve a hirdető táblát,amire ki lett rakva a felvett diákok névsora.
Gyorsan olvasva húzom mutatóujjam lefelé az A/4-es méretű fehér papírlapon,keresve a nevemet,egy pillanat alatt meg is találtam.
Detti Campbell..-egy kis hatás szünet következett be fejemben,nem akartam hinni a szememnek-felvételt nyert.
Ennek nagyon megörültem,de vizslattam tovább a fehér lapot keresve barátnőim nevét és megnézve azt,hogy őket felvették-e?
Nagy örömömre őket is felvették,ebben a percben álltak mellém a lányok,de Laura-val valami nem volt rendben.
-Laura van valami baj?-kérdeztem.
-Semmi,csak kicsit rosszul aludtam az éjjel és fáradt vagyok.-látszott rajta,hogy zavart,csak szedi össze a szavakat arra sem figyel mit beszél.
-Mond el nyugodtan mi a probléma,hátha tudunk segíteni.-mondta Sarah,eközben ketten örültünk annak,hogy bekerültünk mind a hárman az új suliba.
-Csak annyi,hogy én nem kezdhetem el az iskolát.-letörve mesél tovább-Tegnap előtt apa főnöke adott egy jobb állásajánlatot,de ehhez el kell költöznünk Los Angelesbe.-hajtotta le a fejét.
-Ez most komoly??-néztünk rá nagy szemekkel-Mi mindig itt leszünk,várunk téged és nagyon szeretünk.-öleltük át Laura-t.-Azért jó lenne ha nem mennétek el.
-Hát nem tudom.-biggyesztette le száját.
-És mikor indultok?-kérdezte Sarah.
-Hétfő hajnalba.-válaszolt a kérdésre.-Nem jöttök át ma délután?
-Ez csak természetes.-mondtam.
Vége lett a napnak és a hétnek is,mindenki elment haza,délután át mentük Laura-hoz,hosszan beszélgettünk egymással,megbeszéltük,majd meglátogatjuk őket Los Angelesben.
Gyorsan eltelt a hétvége,vasárnap este még átmentünk Laura-hoz elköszönni tőlük és az egész családtól.
Hazaérkezésünk után ránéztem az asztalomra,amin a fehér porral teli kis zacskó hevert,ekkor eszembe jutott,azt a kis zacskót el kellett volna vinnem Austin-nak,se kedvem,se erőm nem volt ahhoz,hogy vele találkozzak.
A héten egyszer sem találkoztam vele se a suliban se iskolán kívül,telefonon hívott,de vagy hagytam had csörögjön,vagy kinyomtam.
Nehezen,de rászántam magam arra,hogy elvigyem neki a zacskó fehér port,mikor odaértem nem is szóltam neki csak bedobtam a postaládába.
Hazamentem,lezuhanyoztam,lefeküdtem és el is nyomott az álom.
Reggel még mielőtt az ébresztő megszólalt volna,a szeme csak úgy kipattant,egyből Laura-ra gondoltam.
Vajon mennyi idő míg odaérnek? Jól van?
Ezeken ráértem egész nap gondolkozni,hiszen a hétfői nap mindig unalmasan telt ahogyan a hét többi napja is...
Eléggé hirtelen jött ez az egész,Laura költözése az,hogy Austin-t más lánnyal láttam és ez a drog ügy is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése