~Pár hónappal később~
El sem hiszem,hogy 2 hét múlva nyári szünet,imádom az új iskolát,szuperek a tanárok és az osztály is nagyon jó,nagy óraszámban van ének és zenetörténet órám,kevesebb óraszámban pedig tánc.
Sarah órarendje ennek ellentéte több tánc,kevesebb ének.
Sajnos nem osztálytársam,de így is nagyon sok időt töltünk egymással.
Laura volt a másik legjobb barátnőm,de mióta el költöztek nem sokat beszélünk és,ha fogalmazhatok így akkor megszakadt a kapcsolatunk.
Sarah-t sem keresi,de engem se.
Eleinte kameráztunk,most már azt se.
Ez alatt a pár hónap alatt kevésbé sok dolog történt,talán csak annyi,hogy szakítottam Austin-nal,egyre gyakrabban láttam avval a lánnyal és amikor rákérdeztem ki is az a lány,azt is letagadta,hogy ismeri.
Nagyon rosszul estek a hazugságai és az,hogy nem mondott el nekem mindent.
Na igen a másik dolog,Justin órákon egyfolytába engem néz és ez már-már idegesítő,mióta bekerült az osztályomba még amikor a régi suliba jártunk azóta összesen 5 percet,ha beszéltem vele,mellesleg Cher-t is felvették az új iskolába,így amikor csak tehet Justin után kajtat és a nyakán lóg.Ő élvezi is ezt,mióta szakítottak Selena-val,mint ha teljesen kifordult volna magából,nem követtem meg ilyenek csak az én legjobb haverom Thomas az ő legjobb haverja is és ő mesélt nekem pár dolgot.
Most épp ének órára igyekszek,ahol ma fog kiderül ki-kivel fog énekelni.
Becsöngettek,Brittany bejött a terembe.
-Sziasztok gyerekek,kezdjétek el bemelegíteni a hangotokat,addig én mindenki nevét egy kis cetlire és kihúzzátok a párotok nevét.-kezdett bele.
Mindenki elkezdett skálázni,majd kis idő után a tanárnő befejezte munkáját és folytatta mondandóját ott ahol abbahagyta.
-Na gyerekek,mivel a lányoké az elsőbbség,a lányok húzzák ki a nevet duettekhez,így fog eldőlni kinek ki lesz a párja.-mondta.-Van valakinek kérdése,vagy valami ellenvetése?-kérdezte,de az osztály egyhangúan csendben maradt.
Elsőnek Lisa húzott,Ariana,Grace,Erika,Nicol és végül én.
Minden lány örült annak akit kihúzott reménykedtem benne nem én kapom meg Justin-t,de amikor széthajtottam a cetlit,majd nem hátraestem a székkel együtt.
Most komolyan,én és ő és még énekeljünk is?
Már egyszer kibírtam,most is menni fog,nem nagy dolog csak meg kell találni a megfelelő dal.
-Beszéljétek meg a párotokkal milyen dalt választatok,de nincs sok időtök gyakorolni,ma van hétfő szóval péntekre kérem duetteket.Szeretném,ha beleélnétek magatokat a szerepbe így adva elő a választott dalt.-mondta-Köszönöm a figyelmet,vége az órának,elmehettek.-fejezte be az órát Brittany.
Szünetbe odaballagtam a szekrényemhez,ami szerencsére Sarah szekrénye mellett volt és éppen ő is ott volt,így volt időm elújságolni neki a hírt.
-Szia.-köszöntem.
-Szia Detti.-mosolygott.
-Képzeld,duettet kell énekelni és nem találod ki,ki lesz a párom?-kérdeztem.
-Csak azt ne mondd,hogy Justin-ka?-kérdezte.
-De.-.- -válaszoltam.-Suli után tali a kávézónál?
-Rendben.-mosolygott.
-Oké,de most rohanok.-nyomtam egy puszit az arcára-Szia.
-Szia.
Siettem a terem felé,nehogy elkéssek táncról,de ahogy a folyosón lévő utolsó kanyart bevettem,nekimentem valakinek és ráestem a lábamra,az a valaki meg természetesen Justin volt.
-Eszednél vagy ember?Miért kell rohanni a folyosón?-kérdeztem értetlenül.
-Sajnálom nem direkt volt,gyere segítek felállni.-nyújtotta felém kezét.
-Sssz.. a lábam.Nagyon fáj!-sziszegtem.
-Rá bírsz állni?Gyere segítek bemenni a terembe.
-Nem kell segíteni,bemegyek egyedül is.-válaszoltam.
Megpróbálltam segítség nélkül besétálni a táncterembe,de nem ment.
Justin eközben előre ment.
-Justin várj!..-kiáltottam a fiú után.-Kérlek segíts,mégsem megy egyedül.
Kezét felém nyújtotta,átkaroltam a nyakát és lassan bebicegtem a terembe.
-Veletek mi történt?-kérdezte a tanár.
-Véletlen neki mentem Dettinek,mert siettem órára,ráesett a lábára és nem tud ráállni.-mentegetőzött a tanár előtt.
-Had nézzem csak,próbáld mozgatni.
-Sssz..fáj.-feleltem.
-Csúnyán fel van dagadva,nem táncolhatsz így,jobb lenne ha látná egy orvos.
-Justin,ha már ez az egész a te figyelmetlenséged miatt történt legalább kísérd el az orvoshoz.-parancsolt rá a tanár.
Remek,el mentem volna egyedül is orvoshoz,hogy megnézze és erre őt kapom,miért ilyen a sors?
-Mehetünk?-kérdezte.
-Persze,de előbb szeretnék pár dolgot kivenni a szekrényből,oda mennénk?-kérdeztem.
Oda sétáltunk a szekrényemhez, Sarah szekrényén hagytam egy üzenetet.
Elindultunk az ajtó felé,azt gondoltam gyalog megyünk el a közeli kórházba,de amikor megláttam Justin fehér Lamborghini-ét,ahogyan kitűnik az iskola parkolójában tanyázó többi kocsi közül,kicsit kitágultak a pupilláim.
Udvariasan ajtót nyit,megvárja míg beszállok,majd vissza csuklya azt.
Ő is beszáll a kocsiba a kulcsot a helyére helyezi,beindítja a motort,kiengedi a kéziféket és kigurulunk a parkolóból.
Fiú létére nagyon oda figyelhet a kocsi tisztaságára,egy darab morzsa nem volt a földön.
Kínos csönd volt az autóban,később viszont volt miről beszélgetni.
-Tényleg ne haragudj,nem szándékos volt csak siettem,ne hogy elkéssek óráról és nem láttam,hogy jössz.-mentegetőzött.
-Azért tényleg figyelhettél volna,de semmi baj.-válaszoltam.
Detti mi ütött beléd?
Eszednél vagy?
Reggel még utáltad ezt a srácot,most meg itt ülsz a kocsijában,bocsánatot kért,részedről semmi bunkózás.
Ez nem azért van,mert.....?
Butaság,eddig sem bírtam Justin-t,pont most és pont amiatt változna mert ez történt,nem ez csak egy jó vicc,nyugi.
-Gondolkoztál már azon mit kellene énekelnünk Brittany óráján duettként?-kérdeztem.
-Még nem gondolkoztam,de még azt sem tudom milyen típusú dalt kellene elénekelnünk.-felelte.
Ekkor megérkeztünk a kórházhoz,felkísért az emeletre az orvosi rendelőhöz.
Bementem,az orvos megvizsgált,de nem szolgált jó hírekkel.
-Kisasszony jó lenne,ha most hazamenne és pihenne,mert a bokája elég csúnyán fel van dagadva.Pihentesse pár napig.-mondta a diagnózist.
Felálltam a székről kibattyogtam az ajtón.
Ekkor Justin-nal szemben találtam magam.
-Hogy van a bokád?-kérdezte.
-Pihentetnem kell,úgyhogy most haza megyek,köszi,hogy elhoztál,de innen megyek egyedül.-kaptam fel a mankókat.
-Nem,haza viszlek,úgy kényelmesebb.-ajánlotta föl.
Nem akartam,hogy haza vigyen.
-Tényleg nem szükséges.-célozgattam,hát ha veszi a célzást,de nem így lett.
Kinyitotta a kocsiajtót,udvariasan megvárta amíg beszállok,majd becsukta az ajtót és ő is beszállt.
Mint egy GPS úgy irányítottam,mikor merre fordúljon,hogy haza vigyen.
Bekapcsolta a rádiót amiben az egyik kedvenc zeném ment,halkan elkezdtem énekelni,Justin pedig néha-néha kuncogott egy kicsit.
-Mi olyan vicces?-kérdeztem.-Itt fordulj jobbra.-parancsoltam rá.
-Semmi,csak...-végig se mondta,mert megérkeztünk.
-Itt állj meg.-csatoltam ki az övem és szálltam ki a kocsiból.
Justin odaadta a mankókat,én pedig azt remélve,beül a kocsiba és elmegy indultam meg az ajtó felé,de ekkor megint megszólalt.
-Várj bekísérlek.-mondta.
Erre már nem tudtam mit mondjak,inkább mentem tovább.
Épp amikor az ajtóhoz értünk már nyitottam volna,amikor valaki bentről nyitotta ki.
Anya és Adam volt az pont veszekedtek valami,Adam pedig elrohant valahova,köszönt és nyomott egy puszit az arcomra.
Majd anya rám és Justin-ra nézett,majd meg is szólalt.
-Szia kicsim,hát te?Miért nem vagy iskolába?
És ki ez a fiú-kérdezte,én pedig a szemeimet forgattam.
-Anya ő itt Justin.Történt egy kis baleset,de ezt inkább bent mesélem el.-válaszoltam.
-Barbara.Gyertek be,menjetek be a nappaliba.-felelte és erre a mondatára nagyra nyíltak a szemeim.
Gyertek?Kifejezetten nem bírom Justin-t,vagyis eddig így volt,de ma elég rendes volt hozzám,talán nem kellene vele bunkóznom.
Ezt most tényleg én mondtam volna?
Justin meg a kedvesség ugyan már kit hülyítek,biztos csak lelki ismeret furdalása van-már ha van neki olyan-és azért ilyen rendes.
-Gyerekek hoztam teát.-tette le a tálcát az asztalra.
-Na meséljetek mi ez az egész?-kérdezte.
Amikor kezdtem volna magyarázkodni Justin közbe vágott.
-Az egész az én hibám,rohantam a folyosón,nem figyeltem,neki mentem Detti-nek,ő meg ráesett a lábára.
Elvittem orvoshoz.-mesélte.
-És mit mondott az orvos?-kortyolt bele anya a teába.
-Pihentetnem kell.-feleltem.
-De kaptunk a suliba egy feladatot péntek a határidő,addig be kell gyakorolnunk a dalt.
-A héten itthon kell maradnod és pihentetned kell a lábad.-jelentette ki anya.-Nem akarom,hogy amiatt,mert nem pihenteted nagyobb baja legyen.
-De anya..!-emeltem föl a hangomat.
Justin ismét közbevágott.
-Nem probléma,ha ma kiválasztjuk a dalt,kezdhetünk is próbálni és délutánonként átjöhetnék és próbálhatnánk itt.-mondatára nagyot nyeltem.
-Ez remek ötlet.-válaszolta anya.
Ezzel a mozdulattal anya ki is ment a konyhába,de halk lépteket hallottam ami Leah-é volt,a halk lépteket gyors futás váltotta föl,majd az ölembe ugrott és megölelt.
Justin erre csak mosolygott.
Kínos csönd volt.
Én Leah-val beszéltem pár szót,Justin meg csak minket és a nagy nappalit figyelte.
Egyszer végre megszólalt.
-Anyukád nagyon szép.-mondta.
-Köszönöm.-dobtam felé egy félmosolyt.
-Mit dolgozik?-kérdezte.
-Ruhatervező.-válaszoltam.-Leah kimennél kicsit?-kérdeztem.
-Nem akarok.-biggyesztette le kicsi ajkait.
Olyan aranyos volt,annyira szeretem,nem tudok neki nemet mondani.
-Akkor kiválasztjuk a dalt?-kérdezte Justin.
-Persze.-tettem az asztalra a laptopot.
Nézegettük a dalokat,az egyik nekem a másik meg neki nem tetszett.
Így nehéz lesz kiválasztani,meg együtt dolgozni is.
Keresgélés közben halk éneklésnek hallatszódó hangokat hallok,ránéztem Leah-ra,de ő egyböl a bámészkodó fiúra mutatott.
-If I was your boyfriend, I’d never let you go
I can take you places you ain’t never been before
Baby take a chance or you’ll never ever know
I got money in my hands that I’d really like to blow
Swag swag swag, on you
Chillin by the fire why we eatin’ fondue
I dunno about me but I know about you
So say hello to falsetto in three two..-énekelte.
Én pedig elnevettem magam Leah-val együtt,méghozzá elég hangosan.
-Valami nemtetszik?-húzta föl szemöldökét.
-Nem azon nevetünk.-próbáltam tagadni.-Inkább folytassuk a keresést.-fordultam vissza a laptophoz.
Már legalább 1 órája keresünk egy megfelelő dalt,de egyet sem találtunk.
Ekkor épp eszembe jutott egy jó ötlet ami akár meg is felelhet a választásnak.
-És mi lenne ha,azt a dalt énekelnénk el..?-kérdeztem.
2014. február 28., péntek
2014. február 26., szerda
12.rész
~Justin Bieber~
Már lassan 1 hónapja járok itt New York-ban iskolába,sok mindenkivel összehaverkodtam az osztályból és ott az a lány Cher,szép lány,de hosszabb távon nem tudok elképzelni vele egy kapcsolatot,viszont ott az a másik lány Detti azt hiszem,nagyon szép lány,gyönyörű hanggal.
Kit is hülyítek,be sem jövök neki,szerinte beképzelt,nagyképű stb..ezt nem személyesen nekem mondta,de valahol tényleg igaza van,mostanában kicsit elszálltam magamtól.
Valamelyik délután,azt hiszem a felvételikor összefutottam vele út közben,nem sokat beszéltünk,kínos csönd volt,amit azzal törtem meg,hogy megdicsértem milyen szép ma,megköszönte,de látszott rajta az erőltetett mosoly erőltetett kedvességgel együtt.
Később mikor elértünk a sulihoz megint kínos volt a csönd,de ekkor ő törte meg a csöndet avval,hogy neki mennie kell,mert nemsoká kezdődik a felvételi,meg ilyenek.
Az egyik megszólalásomon mind a ketten elmosolyodtunk kicsit,kezdem azt érezni,hogy valamit talán érezni kezdek iránta.
Mit beszélek most itt,én hülye,ha nem az iskolában vagyok akkor a stúdióban vesszük fel a dalokat és az alapokat,ha pedig ott sem vagyok akkor otthon töltöm el az időt anyuval,lehet nem is lenne időm most egy kapcsolatra?
Ki tudja,hogy alakulnak még a dolgok.
Felvettek az "új" iskolába ahova az osztályból többen is felvételiztek,úgy tudom Detti is az ének szakra jön,hát ha így többet beszélünk majd,reménykedem hisz a remény hal meg utoljára.
Egy újabb unalmas hét a suliban..egy lány talán Laura elment az iskolából,ő volt Detti egyik barátnője.
Péntek délután van,irány a stúdióba,a menedzserem Scooter már biztosan vár,ma vesszük fel az új dalt aminek a címe All that matters,már alig várom,hogy végezzünk a mai nappal,annyira fáradt vagyok.
Elkezdtem felénekelni a dalt és kb. a felénél teljesen kikapcsoltam,nem a dalra figyeltem erőteljesen más járt a gondolataimban.
-Juuustin...!-szólt egy ismerős hang,természetesen Scoo volt az.
Meredten bámultam magam elé,azt is alig hallottam meg,hogy szólt.
-Őő..igen?-kérdeztem.
-Figyelsz?Mi van ma veled?-kérdezte-Nem figyelsz a dalra,az éneklésre teljesen máshol jársz.
-Itt vagyok,teljesen rendben van minden,figyelek.-válaszoltam,gondolatok után kapkodva,mit is válaszoljak.
-Jó,de akkor tartsunk egy kis szünetet,10 perc szünet!-szólított fel,majd elhagyta a szobát.
Remek,megint elrontok mindent,csoda,hogy Scooter még nem küldött el haza,nem tudok felénekelni egy 3-4 perces dalt anélkül,hogy másra koncentrálok és nem a zenére.
De most komolyan az a lány Detti,nincs közünk egymáshoz,még csak nem is beszélünk egymással,de folyton rá gondolok.
Nem is foglalkozik velem,le se szarja a fejemet és nekem ez valamiért tetszik.
Tetszik az,hogy nem adja magát könnyen,nem olyan mint a többi lány és van benne valami különleges is.
Fogd be Justin megint nyálasan beszélsz nem szoktál ilyen lenni.
A másik dolog,mióta szakítottunk Selena-val eléggé szét csúszott az életem,pia-buli-pia és sorolhatnám tovább,rossz társaságba keveredtem jöttek azok a pillanatok amikor elkezdtem a tudatmódosító szereket használni,próbáltam,de valamiért nem sikerül leszoknom róla.
Elég,ha egy kicsit összeveszek anyával máris beléjük vetem magam.
Ezek nyújtanak menedéket mostanában egyre gyakrabban,a drogokba menekülök a problémák elől,nem tudom senkivel sem megbeszélni a dolgokat a média is felemészt,érzem,hogy lelkileg teljesen a padlón vagyok és nem tudok megkapaszkodni senkiben és semmiben segítség képpen.
Tudom,sok rossz döntést,de az volt a legrosszabb,hogy ebbe az egész ügybe belekevertem magam.
Ugyan már megint itt sajnáltatom magam,közben ezt is csak saját magamnak köszönhetem,este van,fáradt vagyok,lefürdök és el megyek lefeküdni.
Sziasztok!
Ez a rész nem lett valami hosszú,de Justin szemszög,igaz részben önmarcangolásról,sajnálkozásról szól.
Mivel még nagyon nincs kialakulóban semmi,így ezért lett rövid ez a rész!
Remélem,ha csak kicsit is,de tetszik nektek.
(nekem most sem tetszik annyira,pedig most írtam meg 3x és ez lett a legtűrhetőbb :// )
2014. február 25., kedd
11.rész Felvételi
Reggel az ébresztő kellemetlen hangjára keltem fel.
Hétfő van,ami azt jelenti,hogy a héten lesz a válogatás/felvételi és még mindig nem tudom melyik dalt énekeljem el.
Megreggeliztem,egy kis kávé és indulhat is a nap.
Sarah és Laura már a házunk előtt voltak,azt várták mikor indulunk már a suliba.
Miután az első óránknak vége lett az osztályfőnök lépett be az ajtón és kezdett bele mondandójába.
-Gyerekek szeretnék egy kis figyelmet kérni!-szólította fel az osztályt-Meghoztam a névsort,hogy ki melyik nap felvételizik.Mivel az osztály létszáma 20 fő,2 csoportra lettetek osztva,akiknek a nevét mondom,ők ma fognak felvételizni.
Az 1.Cheryl Adams, 2.Thomas Blake, 3.Sarah Johnson, 4.Detti Campbell, 5.Laura Miller, 6.Justin Bieber,- ...és így sorolta tovább azt a maradék három nevet-
A többieknek szerdán lesz.Mindenkinek sok szerencsét kívánok,ne okozzatok csalódást.-és ezzel a mozdulattal kilépett a teremből.
Nagyon izgultam,egész nap a terem falaiba mélyesztettem tekintetem azon gondolkozva, milyen dalt adhatnák elő délután.
Isoka után gyorsan siettem haza,elpróbáltam még a dalt 2x,hogy tökéletesítsem,átöltöztem és már indultam is.
Útközben egy nem várt személlyel találkoztam.
-Szia Detti.-köszönt ragyogó mosollyal az arcán.
-Szia.-köszöntem egyhangúan tudatva az illetővel,kicsit sincs szükségem a társaságára.
-Bár szerintem sejtitek azért elárulom,Justin volt az a személy.-
Ezután egész úton kínos csend honolt közöttünk,végül megtört a csend.
-Nagyon csinos vagy ma!-jelentette ki Mr.Deéntökéletes vagyok.
-Köszönöm,dobtam egy halvány mosolyt felé,még mindig nem volt kedvem a társaságához.
Azon "imádkoztam" egész úton csak minél hamarabb érjünk be a suliba,miután ezért imádkoztam nem kellett 2 perc sem szerencsére már az iskola előtt találtam magam.
Megint kínos volt a csönd,kínos pillantásokat vetettünk egymásra,majd amikor szemeink találkoztak,gyorsan elkaptam tekintetemet és inkább néztem az iskola falait.
Most én törtem meg a csendet.
-Figyelj,mennem kell nemsoká én következek és még előtte szeretnék gyakorolni.-próbáltam kedvesen kifejezni mondandómat felé.
-Rendben,hát örültem,hogy beszélgettünk.-halk nevetés hagyta el szánkat,még hogy beszélgettünk ,hisz egész úton nem szóltunk egymáshoz se.-Csak annyit még,hogy sok sikert a felvételihez.-mosolyodott el.
-Köszi,neked is.-viszonoztam kedvességét,majd megfordultam és az ajtó felé vettem az irányt.
Amikor beléptem az ajtón,megpillantottam az osztálytársaimat,a sok ideges,izguló arcot-ez nálam sem volt másképp-és végre megláttam a csajokat is.
Beszélgetni kezdtünk,de beszélgetésünket egy kedves női hang zavarta meg.
-Sziasztok Brittany vagyok,megkezdjük a felvételit,aki sikeresen bekerül az iskolába és énekléssel fog foglalkozni annak én leszek az énektanára.
Az első versenyző,ha használhatom ezt a kifejezést nem más,mint Laura Miller.-felelte ismét kedvesen.
Laura felállt a székről és izgulva,de magabiztosan vette az irányt az ajtó felé.Ő is énekelt,de neki nem az volt az életcélja,hogy énekes legyen,ő inkább a táncnak él,nagyon szeret mozogni a tánc a mindene,de ezen felül neki is jó hangja van az énekléshez.Pár perc után ki is jött a teremből és beküldte a következőt,mentek be és jöttek ki sorra az emberek,Cher ment be utoljára,amikor kilépett az ajtón,jött mögötte Brittany aki mondta a következő "versenyző" nevét.
-A következő személy aki megmutathatja mit tud az Detti Campbell.
-Én vagyok.-álltam fel a kényelmes székből.
-Gyere velem.-dobott egy fogkrém reklámba illő mosolyt és betessékelt a terembe.
-Nos maga Campbell kisasszony?-kérdezte az egyik "zsűritag".
-Igen én vagyok.-feleltem kedvesen.
-Mondjon valamit,miért szeretne ebbe az iskolába járni!-tette fel a kérdést.
-Kiskorom óta oda vagyok a zenéért.Emellett 2 év hobbi szinten éneklek,részt vettem karaoke esten is párszor és nagyon szeretnék komolyabban foglalkozni az énekléssel.
-Akkor mutasson nekünk valamit.-mondta kedves mosollyal az arcán az Úr.
-Renben.-ezután közöltem velük mit fogok énekelni Jason Derulo Fight for you című dal fogom énekelni.
-Kezdje.-felelte
Elkezdtem énekelni elsőnek kicsit félénken,aztán belejöttem az egészbe és önbizalommal teli énekeltem,figyelve azt,ahogy mosoly ül a zsűri arcára.
Nagyon boldog voltam,hogy az egész éneklés dolog jól ment és egyszer sem hibáztam,a csajok már előttem bent voltak,így miután kiértem a teremből indulhattunk is hozzánk.
Anya áthívta vacsorázni,vagyis inkább egy ilyen kisebb baráti összejövetelre Sarah és Laura családját.
A szülők nagyom jóban vannak egymással mi pedig annál inkább.
Megérkezett mindenki,belekezdtünk a vacsorába,aztán a szülők jót beszélgettek a nappaliban,mi a szobámba vonultunk be,a kicsik pedig rohangáltak az egész házban föl-alá.
Későre járt,az idő gyorsan telt,mindenki elköszönt egymástól és elindult haza.
A mai nap után a hét is gyorsan telt el,eljött a várva várt nap,amikor ugyan is kiderül kit vettek fel az új iskolába.
Sietve suhanok végig a folyosón céltudatosan keresve a hirdető táblát,amire ki lett rakva a felvett diákok névsora.
Gyorsan olvasva húzom mutatóujjam lefelé az A/4-es méretű fehér papírlapon,keresve a nevemet,egy pillanat alatt meg is találtam.
Detti Campbell..-egy kis hatás szünet következett be fejemben,nem akartam hinni a szememnek-felvételt nyert.
Ennek nagyon megörültem,de vizslattam tovább a fehér lapot keresve barátnőim nevét és megnézve azt,hogy őket felvették-e?
Nagy örömömre őket is felvették,ebben a percben álltak mellém a lányok,de Laura-val valami nem volt rendben.
-Laura van valami baj?-kérdeztem.
-Semmi,csak kicsit rosszul aludtam az éjjel és fáradt vagyok.-látszott rajta,hogy zavart,csak szedi össze a szavakat arra sem figyel mit beszél.
-Mond el nyugodtan mi a probléma,hátha tudunk segíteni.-mondta Sarah,eközben ketten örültünk annak,hogy bekerültünk mind a hárman az új suliba.
-Csak annyi,hogy én nem kezdhetem el az iskolát.-letörve mesél tovább-Tegnap előtt apa főnöke adott egy jobb állásajánlatot,de ehhez el kell költöznünk Los Angelesbe.-hajtotta le a fejét.
-Ez most komoly??-néztünk rá nagy szemekkel-Mi mindig itt leszünk,várunk téged és nagyon szeretünk.-öleltük át Laura-t.-Azért jó lenne ha nem mennétek el.
-Hát nem tudom.-biggyesztette le száját.
-És mikor indultok?-kérdezte Sarah.
-Hétfő hajnalba.-válaszolt a kérdésre.-Nem jöttök át ma délután?
-Ez csak természetes.-mondtam.
Vége lett a napnak és a hétnek is,mindenki elment haza,délután át mentük Laura-hoz,hosszan beszélgettünk egymással,megbeszéltük,majd meglátogatjuk őket Los Angelesben.
Gyorsan eltelt a hétvége,vasárnap este még átmentünk Laura-hoz elköszönni tőlük és az egész családtól.
Hazaérkezésünk után ránéztem az asztalomra,amin a fehér porral teli kis zacskó hevert,ekkor eszembe jutott,azt a kis zacskót el kellett volna vinnem Austin-nak,se kedvem,se erőm nem volt ahhoz,hogy vele találkozzak.
A héten egyszer sem találkoztam vele se a suliban se iskolán kívül,telefonon hívott,de vagy hagytam had csörögjön,vagy kinyomtam.
Nehezen,de rászántam magam arra,hogy elvigyem neki a zacskó fehér port,mikor odaértem nem is szóltam neki csak bedobtam a postaládába.
Hazamentem,lezuhanyoztam,lefeküdtem és el is nyomott az álom.
Reggel még mielőtt az ébresztő megszólalt volna,a szeme csak úgy kipattant,egyből Laura-ra gondoltam.
Vajon mennyi idő míg odaérnek? Jól van?
Ezeken ráértem egész nap gondolkozni,hiszen a hétfői nap mindig unalmasan telt ahogyan a hét többi napja is...
Eléggé hirtelen jött ez az egész,Laura költözése az,hogy Austin-t más lánnyal láttam és ez a drog ügy is...
2014. február 21., péntek
10.rész Rossz döntés
Minden rendben ment,addig amíg meg nem pillantottam Justin-t Cher-el az oldalán.Leültek,egy a mi asztalunkhoz közel lévő asztalhoz,majd Laura-nak és nekem azt kellett néznünk,ahogyan ők ketten enyelegnek egymással.
Teljesen össze illenek egymással,a szőke cicababa és a bunkó és nagyképű énekes.
A pár kémlelését Laura zavarta meg.
-Hé Detti .. figyeeeelsz?-mondta már majdnem kiabálva.
-Bocsi .. csak kicsit elgondolkoztam.-feleltem.
-A gondolkozás közben véletlen Justin-t és Cher-t bámultad.
-Jó,nem direkt volt csak annyira idegesít,hogy mind ezt direkt csinálja.
-Ne foglalkozz vele.Most is minket néz közben,meg Cher motyog neki valamit.
-Nem is foglalkozok vele,nem ér annyit az egész.
-Tudod mit?Nem megyünk el moziba vagy hozzátok?-kérdezte nagy mosollyal az arcán Laura.
-Mehetünk,ezt igyuk meg és indulhatunk is hozzánk.-válaszoltam kérdésére.
Megittuk a finom kávét,majd gyors léptekkel vettük az irányt az ajtó felé,1 percen belül el is hagytuk a kávézót.
Út közben csörgött a telefonom,Sarah volt az,elmesélte milyen volt és hogy,hogy sikerült a randi.
Megbeszéltem vele az estére tervezett programot,meg is beszéltük mikorra jön hozzánk.
Elérkezett az este,megérkezett Sarah,beültünk a tv elé és megnéztük a Felhők felett 3 méterrel c. filmet.
Egész jól eltelt az idő,a lányok elindultak én elkísértem őket egy darabig,utána egy házi buliba igyekeztem,Austin egyik haverjának volt a szülinapi bulija amibe engem is meghívtak.
Minden simán ment,telt az idő,jó volt a társaság,iszogattunk,táncoltunk Austin pedig elment valamerre,senki sem látta.
Gondoltam szét nézek pár helyiségben,sorra nyitogattam az ajtókat,az egyik ajtó mögött viszont volt valaki,vagyis voltak valakik,nem ismertem őket.
Behívtak a szobába,leültem a kanapéra és egyből elég furcsa érzés kapott el,ezek az emberek
elég furcsák voltak.
Majd pár perc után bele is kezdtek teendőjükbe.
-Na gyerünk Cody,csak 1 szívj..-mondta egy sötét hajú srác.
-Nem.. a múltkor megbeszéltük,hogy részemről az volt az utolsó.-felelte Cody a sötét hajú srácnak.
Míg nem a Cody nevű srác belement a 'játékba'.
Őt követték a többiek,idők közben kiderült,hogy a sötét hajú srácot Zac-nek hívják.
Elértek a kör végéhez,majd jöttem én.
-Na kicsi lány most te jössz.-mondta Zac.
Nem szeretek erről beszélni még a barátaimnak sem,régebben mikor apa meghalt nagyon megviselt,senkivel nem jöttem ki jól,senki nem értette meg a problémáimat,senki sem segített nekem átvészelni ezt az időszakot.
Egyszerűen rossz társaságba keveredtem és az alkohol mellett az ilyen illegális tudatmódosító szerek 'rendszeres' fogyasztója voltam.Később a bátyám rájött,segített ebből az ördögi körből kilépnem és abbahagynom a szerek fogyasztását.
Most pedig elég fura érzések keringenek bennem,a régi emlékek,minden eszembe jut.
-Mi lesz?Gyerünk szívd fel.-mondta ismét Zac.
Végül az eszem azt súgta ne tegyem és én nem is akartam,de mintha nem én irányítottam volna a testemet még is megtettem.
Felszívtam az elsőt,később jött a következő és így tovább.
Austin teljesen eltűnt mióta elment nem jött vissza és senki sem látta,így hát nem beszámítható állapotomban utána indultam megkeresni.
Itt mintha mindennek vége lenne,nem emlékszek már semmire sem,csak annyira,hogy rosszul éreztem magam,nekidőltem egy fának és eközben valaki a nevemet kiabálta.
Reggel 9 óra van,a fejem majd szét robban,nem is akarok még felkelni,nagyon rosszul érzem magam mind azért mert újra drogoztam és mind a szer hatása miatt.Lesiettem a konyhába,ahol az asztalon finom reggeli várt rám.Elég dühös voltam Austin-ra amiért lelépett,azt sem tudtam merre van,jól van-e?Ezért gyorsan fel is hívtam,de a telefont senki sem vette föl.
Elindultam hozzájuk,útközben azonban találkozok vele -vagyis épp mögötte sétáltam tartva a kellő távolságot a megfigyeléshez- és úgy látom elég jól elbeszélget egy másik lánnyal az oldalán.
Annyira dühös lettem rá,hogy csak kihasznált engem közben meg más lányokat fűz a hátam mögött..,de ez a mai napra nem is volt elég.
Délután miközben a tv-t bámulom csörög a telefonom,ismeretlen szám,gondoltam nem veszem föl,majd abba hagyja,de tévedtem mikor már harmadjára is hívott felvettem és egy ismerős hang szólt bele.
Hirtelen nem tudtam kinek a hangját is hallom,de nagyon ismerős volt.Később rá jöttem,hogy ki az.
Az a bizonyos személy nem más volt,mint Zac a tegnap esti "buliból".
-Szia kicsi lány!Zac vagyok a tegnapi buliból,szeretnék találkozni este 7-kor a parkkal szemben lévő kávézó előtt.Nincs kifogás,ott legyél. Időm sem volt válaszolni,kinyomta a telefont,vajon mit akarhat? Félek.Nem tudom mit csináltam tegnap este azon a bulin vagy,hogy mit akarhat tőlem,de félek.
18:40 perc van,jobb ha indulok,hogy időben ott legyek a kávézónál. Már 7 óra,de még sehol senki.Pár perc várakozás után,meg is érkezett Zac.
-Szia édes.-simította meg arcom. -Ne érj hozzám.-idegesen válaszoltam.
-Térjünk a lényegre,szóval tegnap este,amikor a kis barátod elment,csak azért nem találtad,mert elment az egyik drogdílerhez drogért.
-Nem ez nem lehet.Austin és a drog?Soha nem gondoltam volna.-feleltem.
-A lényeg itt egy zacskó drog vidd el neki,ha nem viszed el ki fog derülni és akkor nagy bajba leszel!Világos??
Vészesen,gyorsan vert a szívem,ezt még mindig nem tudom elhinni.Austin drogozik?
Eközben Zac tovább magyarázott és húzott magához elég közel.
Próbáltam eltolni magamtól,de gyenge vagyok,szorításából nem enged,a sírás kerülget.
Az ajkainkat pár milliméter választja el egymástól,könnyeim arcomon lassan csordogálnak,próbálom magam kiszabadítani,de még mindig nem megy.
Próbáltam segítséget hívni,kiabálni,de semmi.
Később lépteket hallok és miután az a személy észrevett és rögtön a segítségemre sietett.
Kapucni volt a fején és sötét is volt,ezért nem láttam ki az. -Menj,majd én elintézem!-szólított fel a srác.
Én viszont nem akartam menni,megvártam amíg elüldözi Zac-et.
-Jól vagy?-kérdeztem.
-Én jól vagyok,de te is jól vagy?Nincs semmi bajod?-kérdezte érdeklődően.
-Minden rendben van!És nagyon köszönöm a segítséget.-néztem felé,de a félhomály miatt semmit sem láttam az arcából. -Ugyan..természetes!Ne haragudj,de mennem kell,remélem látlak még!Szia.
-Nem rajtam múlik.Szia.-mosolyodtam el.
Ezután a kisebb sokk után elindultam haza.
Nagyom kimerített ez az egész este történt dolog,így hát lefürödtem,felvettem a felsőt amiben aludni szoktam,befeküdtem a meleg és kényelmes ágyamba,majd elnyomott az álom.
Teljesen össze illenek egymással,a szőke cicababa és a bunkó és nagyképű énekes.
A pár kémlelését Laura zavarta meg.
-Hé Detti .. figyeeeelsz?-mondta már majdnem kiabálva.
-Bocsi .. csak kicsit elgondolkoztam.-feleltem.
-A gondolkozás közben véletlen Justin-t és Cher-t bámultad.
-Jó,nem direkt volt csak annyira idegesít,hogy mind ezt direkt csinálja.
-Ne foglalkozz vele.Most is minket néz közben,meg Cher motyog neki valamit.
-Nem is foglalkozok vele,nem ér annyit az egész.
-Tudod mit?Nem megyünk el moziba vagy hozzátok?-kérdezte nagy mosollyal az arcán Laura.
-Mehetünk,ezt igyuk meg és indulhatunk is hozzánk.-válaszoltam kérdésére.
Megittuk a finom kávét,majd gyors léptekkel vettük az irányt az ajtó felé,1 percen belül el is hagytuk a kávézót.
Út közben csörgött a telefonom,Sarah volt az,elmesélte milyen volt és hogy,hogy sikerült a randi.
Megbeszéltem vele az estére tervezett programot,meg is beszéltük mikorra jön hozzánk.
Elérkezett az este,megérkezett Sarah,beültünk a tv elé és megnéztük a Felhők felett 3 méterrel c. filmet.
Egész jól eltelt az idő,a lányok elindultak én elkísértem őket egy darabig,utána egy házi buliba igyekeztem,Austin egyik haverjának volt a szülinapi bulija amibe engem is meghívtak.
Minden simán ment,telt az idő,jó volt a társaság,iszogattunk,táncoltunk Austin pedig elment valamerre,senki sem látta.
Gondoltam szét nézek pár helyiségben,sorra nyitogattam az ajtókat,az egyik ajtó mögött viszont volt valaki,vagyis voltak valakik,nem ismertem őket.
Behívtak a szobába,leültem a kanapéra és egyből elég furcsa érzés kapott el,ezek az emberek
elég furcsák voltak.
Majd pár perc után bele is kezdtek teendőjükbe.
-Na gyerünk Cody,csak 1 szívj..-mondta egy sötét hajú srác.
-Nem.. a múltkor megbeszéltük,hogy részemről az volt az utolsó.-felelte Cody a sötét hajú srácnak.
Míg nem a Cody nevű srác belement a 'játékba'.
Őt követték a többiek,idők közben kiderült,hogy a sötét hajú srácot Zac-nek hívják.
Elértek a kör végéhez,majd jöttem én.
-Na kicsi lány most te jössz.-mondta Zac.
Nem szeretek erről beszélni még a barátaimnak sem,régebben mikor apa meghalt nagyon megviselt,senkivel nem jöttem ki jól,senki nem értette meg a problémáimat,senki sem segített nekem átvészelni ezt az időszakot.
Egyszerűen rossz társaságba keveredtem és az alkohol mellett az ilyen illegális tudatmódosító szerek 'rendszeres' fogyasztója voltam.Később a bátyám rájött,segített ebből az ördögi körből kilépnem és abbahagynom a szerek fogyasztását.
Most pedig elég fura érzések keringenek bennem,a régi emlékek,minden eszembe jut.
-Mi lesz?Gyerünk szívd fel.-mondta ismét Zac.
Végül az eszem azt súgta ne tegyem és én nem is akartam,de mintha nem én irányítottam volna a testemet még is megtettem.
Felszívtam az elsőt,később jött a következő és így tovább.
Austin teljesen eltűnt mióta elment nem jött vissza és senki sem látta,így hát nem beszámítható állapotomban utána indultam megkeresni.
Itt mintha mindennek vége lenne,nem emlékszek már semmire sem,csak annyira,hogy rosszul éreztem magam,nekidőltem egy fának és eközben valaki a nevemet kiabálta.
Reggel 9 óra van,a fejem majd szét robban,nem is akarok még felkelni,nagyon rosszul érzem magam mind azért mert újra drogoztam és mind a szer hatása miatt.Lesiettem a konyhába,ahol az asztalon finom reggeli várt rám.Elég dühös voltam Austin-ra amiért lelépett,azt sem tudtam merre van,jól van-e?Ezért gyorsan fel is hívtam,de a telefont senki sem vette föl.
Elindultam hozzájuk,útközben azonban találkozok vele -vagyis épp mögötte sétáltam tartva a kellő távolságot a megfigyeléshez- és úgy látom elég jól elbeszélget egy másik lánnyal az oldalán.
Annyira dühös lettem rá,hogy csak kihasznált engem közben meg más lányokat fűz a hátam mögött..,de ez a mai napra nem is volt elég.
Délután miközben a tv-t bámulom csörög a telefonom,ismeretlen szám,gondoltam nem veszem föl,majd abba hagyja,de tévedtem mikor már harmadjára is hívott felvettem és egy ismerős hang szólt bele.
Hirtelen nem tudtam kinek a hangját is hallom,de nagyon ismerős volt.Később rá jöttem,hogy ki az.
Az a bizonyos személy nem más volt,mint Zac a tegnap esti "buliból".
-Szia kicsi lány!Zac vagyok a tegnapi buliból,szeretnék találkozni este 7-kor a parkkal szemben lévő kávézó előtt.Nincs kifogás,ott legyél. Időm sem volt válaszolni,kinyomta a telefont,vajon mit akarhat? Félek.Nem tudom mit csináltam tegnap este azon a bulin vagy,hogy mit akarhat tőlem,de félek.
18:40 perc van,jobb ha indulok,hogy időben ott legyek a kávézónál. Már 7 óra,de még sehol senki.Pár perc várakozás után,meg is érkezett Zac.
-Szia édes.-simította meg arcom. -Ne érj hozzám.-idegesen válaszoltam.
-Térjünk a lényegre,szóval tegnap este,amikor a kis barátod elment,csak azért nem találtad,mert elment az egyik drogdílerhez drogért.
-Nem ez nem lehet.Austin és a drog?Soha nem gondoltam volna.-feleltem.
-A lényeg itt egy zacskó drog vidd el neki,ha nem viszed el ki fog derülni és akkor nagy bajba leszel!Világos??
Vészesen,gyorsan vert a szívem,ezt még mindig nem tudom elhinni.Austin drogozik?
Eközben Zac tovább magyarázott és húzott magához elég közel.
Próbáltam eltolni magamtól,de gyenge vagyok,szorításából nem enged,a sírás kerülget.
Az ajkainkat pár milliméter választja el egymástól,könnyeim arcomon lassan csordogálnak,próbálom magam kiszabadítani,de még mindig nem megy.
Próbáltam segítséget hívni,kiabálni,de semmi.
Később lépteket hallok és miután az a személy észrevett és rögtön a segítségemre sietett.
Kapucni volt a fején és sötét is volt,ezért nem láttam ki az. -Menj,majd én elintézem!-szólított fel a srác.
Én viszont nem akartam menni,megvártam amíg elüldözi Zac-et.
-Jól vagy?-kérdeztem.
-Én jól vagyok,de te is jól vagy?Nincs semmi bajod?-kérdezte érdeklődően.
-Minden rendben van!És nagyon köszönöm a segítséget.-néztem felé,de a félhomály miatt semmit sem láttam az arcából. -Ugyan..természetes!Ne haragudj,de mennem kell,remélem látlak még!Szia.
-Nem rajtam múlik.Szia.-mosolyodtam el.
Ezután a kisebb sokk után elindultam haza.
Nagyom kimerített ez az egész este történt dolog,így hát lefürödtem,felvettem a felsőt amiben aludni szoktam,befeküdtem a meleg és kényelmes ágyamba,majd elnyomott az álom.
2014. február 14., péntek
Hello everyone!
Ezzel a képpel szeretnék Boldog Valentin napot kívánni minden kedves olvasónak,annak aki épp kapcsolatban van és annak is aki épp egyedül álló! ( én az utóbbihoz tartozok,de ennek ellenére egész jó napom volt:) )
Hétvégén megpróbálok új részt feltenni addig is Justin legyen veletek!Kellemes hétvégét mindenkinek!<3 És jó bulizást ;)
2014. február 12., szerda
♥¡Hola lectores del blog¡♥
Milyen volt a hetetek eddig?Nekem egész jó,remélem nektek is!
Meghoztam az új részt,remélem tetszik!Mivel nemrég kezdtem az írást,ne haragudjatok a hibákért.
Szeretném kérni tőletek,ha tetszett valamelyik rész,vagy éppen nem tetszett írjátok meg nekem,
mi tetszett és mi nem a részben,úgy gondolom ez nem olyan nagy kérés tőlem-felétek.
Nagyon jól esne ez nekem,így legalább tudnám min kell/kellene változtatnom,úgy gondolom
ez nem olyan nagy kérés,teljesíthető és részetekről sem egy megterhelő feladat pár sort leírni.
A részeket nem kötöm időhöz,hogy milyen időközönként hozok új részt van,hogy 2 hét mire megírok egyet a suli miatt és az idő hiánya végett (hogy elég hosszú legyen) és van,hogy elég 1-2 nap,ha van rá időm és ihletem is van.
Minden résznél szeretnék legalább 2 komit látni,lehet az hogy épp miért tetszett az adott rész vagy miért nem tetszett,tanácsokat is elfogadok,
hogy ti milyen folytatásra gondoltatok.
Nem nagy kérés,teljesíthető!
Nagyon örülök,hogy olvassátok a blogot,nagyon jól esik ez nekem,tudom nem mindig sikerülnek jól a részek és nem is írok valami jól,de szeretnék minél jobb lenni,mert úgy érzem,itt és így kiadhatok magamból mindent írás közben.És ahhoz,hogy jobb lehessek,rátok és a támogatásotokra van szükségem!♥
Justinról
Mostanában annyi bajba keveredett,lecsukták azt mondta vissza fog vonulni,de egy igazi BELIEBER nem foglalkozik avval amiket megtett.Mindenki ember, követünk el többnél több hibát,itt mindenki hibázik és hibázni is fog.Ilyen helyzetekben támogatni kell és nem elfordulni tőle azért amit/amiket tett.
Never Say Never! tartja a mondás,Nevery Give Up! a másik.
Soha nem szabad feladnunk,ami volt megtörtént,nem lehet nem megtörténtté tenni a dolgokat,hiszem,ha vissza lehetne pörgetni az időt ő is mindent másképp csinálna.
Én személyem szerint még így is kedvelem/szeretem.
Megértem a helyzetét,tudom soha nem leszek a helyében,de akkor is meg tudom érteni, és ezek ellenére is támogatom.
Believe it, that will get better and change and become like old times.
Mind emberek vagyunk és követünk el hibákat!
Kellem olvasást az eddigi és többi részhez!(kérem azt a pár komit :P )
Believe,Dream on,act!
9.rész
Kicsit beszélgettünk,majd elindultunk haza.Otthon csak egy üzenet várt az asztalon,amin ez állt:
"Szia kicsim!
Ma sokáig dolgozok,hugi a nagyinál van,van egy kis kaja a hűtőben! Puszi anya.
Ui:Austin üzeni,hogy hívd fel."
Miután ezt elolvastam gyors felhívtam Austin-t,de nem vette fel a telefont.
Adam jött le az emeletről.
-Szia hugi.-kacsintott
-Szia.Mész valamerre?-kérdeztem Adam-et
-Igen,találkozóm van Lexi-vel,de remélem nem gond,hogy egyedül maradsz itthon?-kérdezte
-Nem,persze menj csak nyugodtan el leszek egyedül.-mondtam
-Oké,de ha van valami akkor hívj nyugodtan.-felelte
-Úgy lesz.Na menj,mert még elkésel.-feleltem,és ezzel a mozdulattal már ki is lépett az ajtón.
Felmentem a szobámba,bekapcsoltam a laptopomat megnéztem a facebookom és a twitterem.
Az utóbbin volt egy értesítésem,1 ember követ,megnéztem és szerintem nem is kell mondanom ki volt az,hát persze,hogy Justin.
Nem volt kedvem,de vissza követtem,majd miután meguntam zenét hallgattam,párat el is énekeltem.
I'm friends with the monster that's under my bed Get along with the voices inside of my head You're trying to save me, stop holding your breath And you think I'm crazy, yeah, you think I'm crazy
Kerek 1 óra éneklés után elég is volt,úgy döntöttem inkább lezuhanyozok és alszok.Így is tettem.
Reggel anya költött fel,ma van péntek ami azt jelenti,hogy egyre kevesebb időm van felkészülni és ideje lenne a dalt is kiválasztani.
Gyorsan elkészültem,meg reggeliztem ma szerencsére anya vitt be a suliba kocsival,mert neki is mennie kellett dolgozni.Hamar el is telt a nap.Suli után még beszélgettem a csajokkal Laura elindult haza,Sarah pedig átjött hozzánk.
-Figyelj Sarah,mit szólnál egy kis esti programhoz?-kérdeztem izgatottan
-Miről lenne szó?-kérdezte mosolyogva
-Dupla randi?!-mosolyogtam
-De mégis én kivel mennék?-kérdezte kicsit letörten
-Mit szólnál hozzá,ha megkérdezném Ross-tól lenne-e kedve eljönni?-kérdeztem
-Nem is tudom még nem ismerem annyira.-felelte mosolyogva
Nem haboztam tovább fel is hívtam,nem kellett nagyon győzködni,hamar belement.
Már csak Austin-nak kell szólnom,fel hívtam őt is,simán bele is ment.
Gyorsan elkezdtünk készülődni,mivel Sarah nem tudott volna másik ruhát felvenni,ezért adtam neki én kölcsön.
Az én ruhám:
Nagyon jól sikerült a sminkje is,gyönyörű volt.
Elindultunk a randira,fél útnál találkoztunk a fiúkkal,mert így lett megbeszélve.
Elmentünk egy étterembe ami a közelbe van,anyával is sokat járunk oda,hisz ez anya egyik kedvenc étterme a közelben.
Megvacsoráztunk jöhetett a desszert,miután ezt is elfogyasztottuk elmentünk moziba.Megnéztünk egy romantikus filmet,majd miután vége lett a filmnek elindultunk haza.
Sarah nálunk aludt,a fiúk hazakísértek minket,elköszöntünk egymástól,majd bementünk a házba egyenesen fel a szobámba.
A házunk :
Este 10 óra,még 1 órán keresztül beszélgettünk Sarah-val aztán mindenkit elnyomott az álom. Reggel,pontosabban dél előtt keltünk fel,gyorsan felnéztem twitter-re és ezt pillantottam meg:
"@sarahjohnson and @detticampbell
nagyon jól éreztem tegnap magam veletek,
köszönöm a meghívást,lehetne többször is ilyen ;)"
Gyorsan válaszoltam.
"@rosssimons én,vagy is mi köszönjük,
hogy eljöttél nagyon jól sikerült az este.(:"
Felöltöztünk,majd lementünk reggelizni.Mindenki a nappaliban ült mi pedig a konyhában reggeliztünk és közben beszélgettünk.
-Mit gondolsz Ross-ról?-kérdeztem Sarah-t
-Nagyon rendes,vicces,kedves,aranyos srác.-mondta és közben mosolygott
-Lenne kedved találkozni vele?-kérdeztem
-Hát..szívesen megismerném kicsit jobban.-felelte
-És,ha ma dél után találkoznátok?
-Ha ő benne van akkor én is!-jelentette ki Sarah
-Meg beszélem Ross-al,biztos igent mondd.-mondtam
Felhívtam Ross-t,megbeszéltem vele a találkozót,majd felmentem a szobámba összepakolni addig Sarah pedig a nappaliban volt anyáékkal.
Elérkezett a délután,eljött a találkozó ideje is.
Sarah elindult a megbeszélt helyre,de hogy ezek után mi történt még én sem tudom,nagyon remélem jól sikerül ez a találkozó,jót tenne már Sarah-nak is egy kapcsolat.
Én mind eközben Laura-val sétálgattunk New York utcáin,nézegettük a kirakatokat, a szebbnél szebb ruhákat,a cukrászda kirakatában a finomabbnál,finomabb sütiket,végül a nagy sétálás közben beültünk a kedvenc kávézónkba -szinte majdnem minden nap beülünk ide és iszunk vagy egy kávét vagy egy forrócsokit - ami a Starbucks nevet viseli.Minden rendben is ment,elbeszélgettük az időt,amíg meg nem pillantottam ....
"Szia kicsim!
Ma sokáig dolgozok,hugi a nagyinál van,van egy kis kaja a hűtőben! Puszi anya.
Ui:Austin üzeni,hogy hívd fel."
Miután ezt elolvastam gyors felhívtam Austin-t,de nem vette fel a telefont.
Adam jött le az emeletről.
-Szia hugi.-kacsintott
-Szia.Mész valamerre?-kérdeztem Adam-et
-Igen,találkozóm van Lexi-vel,de remélem nem gond,hogy egyedül maradsz itthon?-kérdezte
-Nem,persze menj csak nyugodtan el leszek egyedül.-mondtam
-Oké,de ha van valami akkor hívj nyugodtan.-felelte
-Úgy lesz.Na menj,mert még elkésel.-feleltem,és ezzel a mozdulattal már ki is lépett az ajtón.
Felmentem a szobámba,bekapcsoltam a laptopomat megnéztem a facebookom és a twitterem.
Az utóbbin volt egy értesítésem,1 ember követ,megnéztem és szerintem nem is kell mondanom ki volt az,hát persze,hogy Justin.
Nem volt kedvem,de vissza követtem,majd miután meguntam zenét hallgattam,párat el is énekeltem.
I'm friends with the monster that's under my bed Get along with the voices inside of my head You're trying to save me, stop holding your breath And you think I'm crazy, yeah, you think I'm crazy
Kerek 1 óra éneklés után elég is volt,úgy döntöttem inkább lezuhanyozok és alszok.Így is tettem.
Reggel anya költött fel,ma van péntek ami azt jelenti,hogy egyre kevesebb időm van felkészülni és ideje lenne a dalt is kiválasztani.
Gyorsan elkészültem,meg reggeliztem ma szerencsére anya vitt be a suliba kocsival,mert neki is mennie kellett dolgozni.Hamar el is telt a nap.Suli után még beszélgettem a csajokkal Laura elindult haza,Sarah pedig átjött hozzánk.
-Figyelj Sarah,mit szólnál egy kis esti programhoz?-kérdeztem izgatottan
-Miről lenne szó?-kérdezte mosolyogva
-Dupla randi?!-mosolyogtam
-De mégis én kivel mennék?-kérdezte kicsit letörten
-Mit szólnál hozzá,ha megkérdezném Ross-tól lenne-e kedve eljönni?-kérdeztem
-Nem is tudom még nem ismerem annyira.-felelte mosolyogva
Nem haboztam tovább fel is hívtam,nem kellett nagyon győzködni,hamar belement.
Már csak Austin-nak kell szólnom,fel hívtam őt is,simán bele is ment.
Gyorsan elkezdtünk készülődni,mivel Sarah nem tudott volna másik ruhát felvenni,ezért adtam neki én kölcsön.
Az én ruhám:
Sarah ruhája:
Nagyon jól sikerült a sminkje is,gyönyörű volt.
Elindultunk a randira,fél útnál találkoztunk a fiúkkal,mert így lett megbeszélve.
Elmentünk egy étterembe ami a közelbe van,anyával is sokat járunk oda,hisz ez anya egyik kedvenc étterme a közelben.
Megvacsoráztunk jöhetett a desszert,miután ezt is elfogyasztottuk elmentünk moziba.Megnéztünk egy romantikus filmet,majd miután vége lett a filmnek elindultunk haza.
Sarah nálunk aludt,a fiúk hazakísértek minket,elköszöntünk egymástól,majd bementünk a házba egyenesen fel a szobámba.
A házunk :
Este 10 óra,még 1 órán keresztül beszélgettünk Sarah-val aztán mindenkit elnyomott az álom. Reggel,pontosabban dél előtt keltünk fel,gyorsan felnéztem twitter-re és ezt pillantottam meg:
"@sarahjohnson and @detticampbell
nagyon jól éreztem tegnap magam veletek,
köszönöm a meghívást,lehetne többször is ilyen ;)"
Gyorsan válaszoltam.
"@rosssimons én,vagy is mi köszönjük,
hogy eljöttél nagyon jól sikerült az este.(:"
Felöltöztünk,majd lementünk reggelizni.Mindenki a nappaliban ült mi pedig a konyhában reggeliztünk és közben beszélgettünk.
-Mit gondolsz Ross-ról?-kérdeztem Sarah-t
-Nagyon rendes,vicces,kedves,aranyos srác.-mondta és közben mosolygott
-Lenne kedved találkozni vele?-kérdeztem
-Hát..szívesen megismerném kicsit jobban.-felelte
-És,ha ma dél után találkoznátok?
-Ha ő benne van akkor én is!-jelentette ki Sarah
-Meg beszélem Ross-al,biztos igent mondd.-mondtam
Felhívtam Ross-t,megbeszéltem vele a találkozót,majd felmentem a szobámba összepakolni addig Sarah pedig a nappaliban volt anyáékkal.
Elérkezett a délután,eljött a találkozó ideje is.
Sarah elindult a megbeszélt helyre,de hogy ezek után mi történt még én sem tudom,nagyon remélem jól sikerül ez a találkozó,jót tenne már Sarah-nak is egy kapcsolat.
Én mind eközben Laura-val sétálgattunk New York utcáin,nézegettük a kirakatokat, a szebbnél szebb ruhákat,a cukrászda kirakatában a finomabbnál,finomabb sütiket,végül a nagy sétálás közben beültünk a kedvenc kávézónkba -szinte majdnem minden nap beülünk ide és iszunk vagy egy kávét vagy egy forrócsokit - ami a Starbucks nevet viseli.Minden rendben is ment,elbeszélgettük az időt,amíg meg nem pillantottam ....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)