Happy Birthday!❤

A másik blogomon is kitettem már,de itt is megteszem.

Ezzel a képpel szeretnék Nagyom Boldog 21. Születésnapot Kívánni a blog főszereplőjének Justin Bieber-nek!

Happy 21th Birthday Justin Bieber! We ❤ you!❤ (from hungary)

Nem tudom,ti hogy vagytok vele,de el sem hiszem,hogy ilyen hamar felnőtt a szemünk láttára,én már az elejétől fogva követtem őt,amióta az One less lonely girl c. számát az egyik barát nőmmel meghallgattam.

A mai napig vissza szoktam hallgatni a régebbi zenéit,mint ahogy azt a mi nap is tettem,annyi szép emlék kötődik hozzájuk.

Nagyon örülök,hogy Justinra találtam,annak ellenére is,hogy sokan elítélik,s néha még engem is piszkálnak miatta,"úr isten,te miért hallgatsz ilyen zenét?",de nem érdekel kiállok magunkért,Belieberekért,mert MI tartsunk össze,nem csak magunkért,hanem Justinért!

Az egyik kedvenc számom:https://m.youtube.com/watch?v=3ExWsVFJlFo ❤❤

Vissza tértem!

Vissza tértem!

Sziasztok,tudom nagyon rég volt már új rész,s nem fogok kifogásokat keresni,hogy miért,de visszatértem,bele kezdtem az új részbe ezen és a másik blogomon is,remélhetőleg minél hamarabb kint lesz az új rész!
Nem ígérek semmit,mert sajnos továbbra is rengeteget kell majd tanulnom az év végi vizsgáimra,ezért nem biztos,hogy rendszeres időközönként lesznek a részek!
Remélem senki sem hagy cserben engem és továbbra is velem tartotok a következő részekben!Üdv Újra mindenkit itt az oldalon,további szép hétvégét!

42.rész

~Pár nappal később~

Mivel hétvége van,azt terveztem,hogy készítek valami romantikus meglepetést Justinnak,mindent megvettem estére,csokit,epret,pezsgőt és beszereztem pár gyertyát is.
Mindent elrendeztem az egész szoba nagyon hangulatosra sikeredett,már csak egy valami hiányzik,s az pedig nem más,mint Justin.

Pár perccel később meg is érkezett.
Amint belépett a szobába,láttam rajta,hogy valami nincs rendben,feszült volt és ideges.
-Valami baj van?-emeltem kezem arcához,amit ő meg akadályozott.
-Nem,nincs semmi,csak kicsit kedvtelen vagyok.-válaszolt egyhangúan.
-Készültem valamivel,remélem tetszeni fog!Gyere menjünk fel!
Elindultunk a szobám fele,lassan kinyitottam az ajtót,s a gyertyák fénye világította be a szobát.
Beléptünk a helyiségbe,de barátom arcán csak egy hamis mosolyt véltem felfedezni.
-Látom nem tetszik!?-néztem csalódottan magam elé.
Hátat fordítva neki,vártam a választ,amit meg is kaptam.
-De tetszik,csak rossz napom volt,értsd meg.-ölelt át hátulról.
Leültem az ágyra,s csak bámultam a semmibe,Justin elemelt egy csokiba mártott epret a tálkából,majd ajkai közzé vette,s úgy tartotta az enyém elé.
Nem haboztam,beleharaptam az eperbe,majd belekezdtünk csók csatánkba.
Nem így terveztem ezt az estét,de ki tudja mi lesz belőle.
Lassan ruhám cipzára után kutakodott,amit meg is talált,majd óvatosan lehúzta azt,s lehámozta rólam.

Én ugyan így cselekedtem az ő ruhadarabjaival,róla is lekerültek a fölösleges darabok.

Halk sziszegések és nyögések hagyták el számat,talán most nem volt olyan gyengéd mint szokott,azt éreztem,siettette a dolgot s,hogy minél hamarabb túl akar lenni rajta,ezért nem értettem semmit.
Pár perccel később mind a ketten éreztük a gyönyört (ha fogalmazhatok így) levegő után kapkodás miatt végül elváltunk egymástól,majd egymás mellett pihentünk tovább.
Fejem alatt volt szerelmem karja,s eközben csodálattal néztem barna szemeibe,majd apró csókokat hintettem kulcscsontjára.
Elfáradtam,ezért hamar átléptem az álmok kapuját,de nem sokkal később észre vettem,hogy párom mocorog mellettem,mint aki szabadulni próbál,ami meg is valósult.
Óvatosan kihúzta kezét fejem alól,majd a fürdőszobám felé vette az irányt,közben a földön szétszórt ruháit keresgette.
Abba minden megfordult a fejemben,de inkább úgy tettem,mint aki alszik,s csak óvatosan figyeltem minden egyes mozdulatát.
Felöltözve jött ki a fürdőből,felém vette az irányt,homlokon puszilt,majd annyit súgott fülembe "ne haragudj!",mind ezt már-már alig hallottam,mert épp álomba merültem.
Hosszasan aludtam az igazak álmát,így másnap elég későn keltem fel,majd nem 11-kor.
Lementem,abban reménykedve,hogy Justint itt találom,de ez a gondolatom hamar el is illant,amikor azt véltem felfedezni,már bizony ő elhagyta a házat.
A konyhába mentem,ahol reggeli gyanánt elfogyasztottam egy pohár teát és egy almát,majd vissza vánszorogtam a meleg ágyamba,fejemre húztam a takarót és próbáltam vissza aludni,ami kisebb-nagyobb sikerrel,de össze jött.
Késő délután keltem föl,elmentem egyet sétálni,s eszembe jutott amit Justin súgott a fülembe,nem értettem az egészet,de volt egy olyan érzésem,hogy nem kell sok idő és meg fogom tudni.
A hosszú séta után haza igyekeztem,meg vacsoráztam,majd felmentem a szobámba,elő vettem a tanulni valót és a fölött gubbasztottam 2-3 órát.
Este 10-kor végeztem a tanulással,majd elmentem fürdeni,fél óra alatt azzal is végeztem,befeküdtem ágyamba,laptopomon megnéztem pár dolgot,fejemet kispárnámra hajtottam és lassan átléptem az álmok kapuját.
Hétfőn reggel egy kicsit elaludtam,ugyan is ébresztőm hangjára nem keltem fel,így emiatt lekéstem az első két órámat is.
Gyorsan a fürdőbe rohantam,elvégeztem teendőimet,szekrényem előtt állva pedig megpróbáltam előkeresni a tökéletes szettet,végül a választásom erre esett.

Gyorsan elkészültem,majd táskámat a vállamra dobtam és elindultam a suliba.
Barát nőm,Sarah az ajtó előtt várt,ugyan is írtam neki,hogy elaludtam és késni fogok.
-Szia.-köszöntem neki egy mosoly kíséretében.
-Szia.-köszönt vissza.
-Na mesélj,mi volt eddig a suliban?Miről maradtam le?-kérdeztem.
-Semmi nem történt azon kívül,hogy egy 9.osztályos srácot szívattak meg a "rossz fiúk".
-Remek,milyen órával kezdünk?
-Azt hiszem zene történet óra következik!-válaszolt Sarah.
-Akkor induljunk,nem akarok még így is késni.-nevettem el magam.
Beléptünk a terembe,ahol most különösen nagy volt a csend,bár hétfő van,de ez akkor sem megszokott dolog.
Hagytam,hogy a hétfői nap most csak sodorjon magával,egyszerűen semmihez nem volt kedvem,sem pedig erőm,s szerencsére felelni sem én feleltem.
Utolsó óránk tánc volt,amit nagyon élveztem,ahhoz képest,hogy semmi kedvem sem volt még délután 3-kor az iskolában lenni.
Iskola után a srácokkal és Sarahval beültünk a Starbucksba beszélgettünk egy kicsit,majd mindenki haza igyekezett.
Hazaérkezésem után ledobtam táskámat a kanapéra,a konyhába mentem enni valamit,bátyám gyalogolt le az emeletről.
-Szia Detti!
-Szia Adam!-köszöntem vissza.
-Figyelj,most el kell mennem,anya nem tudom mikor jön,de addig vigyáznál Leahra?Fent van és alszik.
-Úgy sincs dolgom,szóval menj nyugodtan,ha valami van hívlak!
Ezzel a mozdulattal,az ajtó már tárva volt,s drága bátyám ki is lépett az ajtón.
Felmentem a szobámba,majd laptopomat elővettem és zenét hallgattam,jelen pillanatban csak kettőt,a két kedvencemet,James Arthur és Selena Gomez,bár utóbbit,amint azt tudhatjátok,hogy gyűlölöm,de ez a zene még is megfogott.

~Pár héttel később~

Ez az egész helyzet vicces,újra és újra beleesek a csapdájába,újra behálóz,magához láncol,majd újra eltűnik.

Ezt már nem bírom,riporterek 100 keres fel,akkor most mi is van köztem és Justin között,elmondom az igazat,hogy magam sem tudom,aztán tovább kérdezősködnek,majd belekérdeznek egy témába,ami szíven szúr,s majd meg öl,legbelül már teljesen összetörtem,úgy érzem nincs tovább,itt a vég,s hogy szabadulni tudjak e folytó és gyilkoló érzéstől,véget kell vetni ennek.

A riporter feltesz egy újabb kérdést.

-De te ezek ellenére is szereted őt!Ez igaz?

-Igen,de szabadulnom kell az érzéstől.Legbelül már teljesen tönkre tett,összetörtem,hiába van igaza,nem érdekel,ennek a kapcsolatnak már nincs jövője.-nehéz volt kimondani ezeket a szavakat,de muszáj volt,s megtettem.

Miután kimondtam az utolsó szavakat "ennek a kapcsolatnak már nincs jövője" könnyes szemekkel a kamerába néztem,egy halvány mosoly jelent meg arcomon,de amilyen hamar ott termett el is illant,s helyét az arcomon versenyt "futó" könnycseppek váltották fel.
Az érzés,ami akkor tör fel bennem,amikor látom,vagy a közelemben van,le írhatatlan,boldog vagyok,hogy láthatom és a közelemben van,s érzem a lehetetlent,azt amit mindig is szerettem volna,hogy az enyém legyen!
Nap mint nap arról álmodozok,milyen is lenne/lehetne vele a közös jövőnk,de amikor rá kell jönnöm,hogy sajnos mind ez hiába való ábrándozás,mert nem fog soha sem megvalósulni,még az a kis remény is meghal bennem.
Minden nap rá gondolok,ha itt lenne velem milyen jó is lenne,mennyire boldog lenne az életem vele,de most,hogy tudom ez teljesen lehetetlen végleg 1000 apró darabra tört a szívem.
Egyre jobban maga alá temet a "forever alon" érzés és ez egyre rosszabb.
Kezdek félni...félni attól,hogy örökre elveszítem,elveszítem,s egyedül maradok.

~Justin Bieber~

Nem volt más választásom,itt kellett hagynom egy időre,hogy mindent tisztázhassak,mind magamban,mind az életben és karrieremben,meg kell értenie ez így van jól.
Nem hívom,nem keresem,ha közbe jönne valami,könnyebben el tudjam felejteni,könnyebben el tudjon felejteni.
Riporterek 100 foglalkozik a helyzetemmel,folyamatosan utánam kutakodnak,a magánéletem után,a családom után,nincs egy perc nyugtom sem.
Kinéztem a szálloda ablakán,s tekintetem egyből meg akadt azon a  10-20 emberen,aki az ajtó előtt hűségesen várták,menjek le és távozzam az épületből,hogy akár csak egy percre is,de újabb kérdéseket tegyenek fel,ezzel tovább táplálva azt a sok hazugságot,amit eddig is terjesztettek.
Csörög a mobilom ami az ágyam mellet levő éjjeli szekrényen kapott helyet.
-Haló?!-szóltam bele.
-Szia öcskös!-köszönt Scooter.
-Scooter.!
-Figyel JB,megbeszéltem egy riportot az egyik Tv társasággal ma délutánra,nem lesz nagy dolog,csak egy kis beszélgetés,legyél kész időben!
-De semmi kedvem nincs ehhez,sem pedig a többi ilyen dologhoz!
-Kettőre ott vagyok!-nyomta ki a telefont Scoo.
Épp az előbb mondtam el,hogy az épületből sem tudok ki menni,annyi paparazzo és újságíró van az ajtónál,erre jön Scooter az interjúval,csak gratulálni tudok magamnak.

~Pár órával később~

Most fejeztem be a készülődést,Scooter bármelyik percben itt lehet és indulhatunk is a Tv-hez.
Úgy 20 perc autóút után meg is érkeztünk a helyszínre,az előző vendég még bent ült a kamerák előtt Helennel a "műsor vezetővel".
Felkonferáltak,beléptem a kamerák elé,helyet foglaltam a kanapén,majd jött az aminek jönnie kellett.
-Szia Justin!Üdvözöllek a műsorban,köszönöm,hogy elfogadtad a meghívásunkat.
-Szia Helen,én köszönöm a meghívást!
-Nos akkor kezdjünk is bele.Hogy vagy?
-Köszönöm jól.
-Rendben,de most nem ezért vagyunk itt.Mesélj egy kicsit erről a lányról!-mutatott a mellettünk levő kijelzőre.

A kijelzőn egy kép jelent meg,amin barát nőm,Detti és én szerepeltünk,már megint kezdődik ez az egész,de végre talán,ha elmondom,akkor meg értik és leszállnak erről a témáról.
-Ő a barát nőd,igaz?-tette fel a kérdést Helen.
-Igen a barát nőm!-válaszoltam rekedtes hanggal.
-Mesélj róla,úgy hallottam,hogy nem is vagytok most együtt.Ez megint egy olyan kapcsolat,mint ami Selenával volt?Sokan találgatnak,itt végre elmondhatod az igazat!
-Nem ez nem igaz,együtt vagyunk,csak pár dolgot rendbe kell tennem,helyre kell hoznom a dolgokat,ezért most nem lehet velem!-telt meg szemem könnyel.
Helen tovább folytatta,sorba jöttek a kérdések,s némelyik eléggé sértő volt,s bántó,de erősnek kellett maradnom.
-Úgy hallottam,hogy ez a lány..-folytatta volna,de szavába vágtam.
-Akinek van nem is,Detti!
-Szóval akkor,azt hallottam,hogy Detti teljesen másképp nyilatkozott ez ügyben,azt mondta,túl akar lépni rajtad,szabadulni akar az érzéstől,teljesen össze van törve,legbelül teljesen tönkre tetted és,hogy a kapcsolatotoknak már nincs jövője.Te hogyan látod a dolgokat?
-Igaza van,sok mindent tettem ellene,többször megbántottam,s Selenanak is volt egy kis köze hozzá,de ennek ellenére megbocsájtott,elfogadott a hibáimmal együtt,sok őrültség van,amit bár ne tettem volna meg,de ezt már nem tudom vissza csinálni,s amíg mindent helyre nem hozok,addig jobb ha távol vagyunk egymástól!
-És mondd,ezek után is biztos vagy abban,ha viszont látjátok egymást,hogy várni fog téged?
Itt elegem lett az egészből,fogtam maga és kiléptem a "stúdióból",majd könnyes szemmel távoztam az épületből.
Nem szálltam be menedzserem autójába,inkább gyalog mentem vissza a szállodába,ahol megszálltam,mire vissza értem be is sötétedett,elmentem lefürdeni,majd felöltöztem egy normális ruhába és elmentem szórakozni.
A szórakozó hely tele van 17-20 éves lányokkal,s persze a rúdon táncoló szépségekkel.
A pultnál állva figyeltem a táncoló tiniket,majd a sokadik pohár italom után beálltam közéjük én is.
Később,amikor már elég volt a táncból,leültem az egyik kanapéra,lábamat az asztalra téve pihentettem,miközben a következő pohár italt fogyasztottam.
Lassan sétált oda hozzám az egyik táncos csaj,amit egy darabig élveztem is,majd amikor már a nyakam puszilgatása után egyre jobban közeledett számhoz eltoltam magamtól egy "bocs" szöveg után.
Felálltam,majd részegen kóvályogtam a kicsit ködös és hideg utcákon,a fejemet próbáltam volna kiszellőztetni,de csak azon járt az eszem,amit Helen mondott Dettiről.
Nem az nem lehet,hogy már nem szeret.
Tudom,érzem,hogy ez nem igaz,tudom mi az igazság,ha ezt is érzi,akkor is szeret és szeretni is fog,helyre hozom a dolgokat és minden rendben lesz,minden úgy lesz mint régen.
Tudom,ezt mind a sok fájdalom miatt mondta,amit okoztam neki,de érzem,hogy várni fog rám és nem adja fel a küzdelmet,nem ezt nem teheti velem...ezt nem...


Ez lett volna a következő rész,amit már szerintem nagyon vártatok,így majdnem (vagy lehet tényleg annyi) másfél hónap után meghoztam nektek,csak annyit kérek,értsétek meg,ha kések a résszel,mert nem mindig van ihletem,ez sem lett valami tökéletes tudom,de így is egy teljes hete írtam nektek,hogy minél hosszabb legyen.
Ennek ellenére remélem velem tartatok a továbbiakban is és olvassátok a blogot/kat/ amiket írok,köszönöm a több mint 12.100 oldal megtekintést,legyen szép hetetek! Üdv.: Detti

Kedves olvasóim,feliratkozóim!

Sziasztok!

Kedves olvasóim és feliratkozóim,szeretném a véleményeteket kérni,s egyben a támogatásotokra is szükségem lenne/lesz!

Tudom,hogy erre a blogomra is ritkán teszek fel új részt,amiért elnézéseteket kérem,s amint tudjátok el akartam kezdeni egy blogot,s most úgy érzem el kell kezdenem,akár egyedül akár egy partnerrel.

Ebben szeretném kérni a támogatást és szeretném,ha az olvasóim és mindenki más ide téved leírná a véleményét ez alatt a bejegyzés alatt,hozzászólásban!

Ha minél többen támogattok és úgy gondoljátok,lehet ebből valami akkor minél előbb elkezdem,a szereplőket már nagyjából összeválogattam,a bevezetőt kell megírnom,s persze egy igényes design sem maradhat el,+ lehetséges,hogy a blog nyitása előtt felkerül a trailer is,hogy minél többen kíváncsiak legyetek az új blogra!További szép hétvégét!xoxo

Nem rész!

Sziasztok,kedves olvasóim/feliratkozóim és mindenki aki ide tévedne! :) 

Szóval,nem fogok kifogásokat keresni és magyarázkodni sem akarok,de amit látjátok az utóbbi 2 hétben nem érkezett új rész,s mint azt már sejthetitek,igen az iskola miatt van! :/ 

És nem,nem hagyom abba a blogot,s nem is szünetel,de kérlek értsétek meg,hogy a részek nem biztos hogy hetente-kéthetente fognak érkezni,ezért előre is elnézéseteket kérem,s kérem ne haragudjatok meg!:)

Remélem továbbra is velem és a történettel tartotok,köszönöm a több mint 10.400 megtekintést,nagyon örülök,hogy ennyien olvassátok,vagy csak ránéztek a blogra.

További szép hetet kívánok nektek,és tényleg elnézéseteket kérem! :(  

Ölel titeket:Detti :)

41.rész

Sziasztok!Megérkeztem a következő résszel,tudom,hogy hamarabb ígértem,de rendezvényekre kellett mennem felszolgálni és nem nagyon volt időm írni,de most végre kész és meghoztam nektek,remélem tetszik!Nem akarok sokat prédikálni nektek,csak azt vettem észre,az előző rész nem tetszett?(kevés megtekintés,kevés hozzászólás)Ha ez tényleg így van,nyugodtan adhattok ötletet a következő részhez,s mivel már van chat,azt is nyugodtan használhatjátok.:)

Másnap reggel,szintén későn keltünk fel,de szerencsére nem voltunk késésben,mert ma nem volt első óránk.
Lassan felkeltem,barátom viszont még javában az igazak álmát aludta,lementem a konyhába elkészíteni a reggelimet,majd amikor elfogyasztottam a reggeli finomságot saját fürdőszobámba vettem az irányt,lezuhanyoztam,fogat mostam,elkészítettem a leheletnyi sminkemet,majd hatalmas gardróbomban kezdtem el megkeresni a mai napra tökéletesen illő ruhát.
Ezt a virágos felsőt vettem fel,kedvenc fekete szoknyámmal és egy hozzá illő cipővel.

Még mindig alvó barátomat pedig,egy az arcára hintett lágy csókkal ébresztettem,aki hála képp magára rántott,s lágy csókkal viszonozta ébresztésem.
-Kicsim,ne most,el fogunk késni,ha nem kelsz fel azonnal!-nevettem el magam.
-Ugyan már,egy kis késés még bele fér.Különben is,még haza kell mennem átöltözni,ebben a ruhában nem mehetek ma is!-mosolygott.
-Kelj fel,akkor még lesz időd haza menni!-vettem komolyra a dolgot.
-Igen is kisasszony!-idétlenkedett.
Felöltözött,megreggelizett,majd hozzájuk igyekeztünk,gyorsan lezuhanyozott,felöltözött egy másik ruhába,s az autóba beszállva indultunk el az iskola felé.
Út közben kedvenc zenénket hallgattuk,s lassan,de biztosan beértünk az iskolába is,annak a pár órának,ami ma volt,igen csak hamar vége lett,olyan hamar eltelt az idő,de lehet,hogy csak én éreztem ezt így.
Nem együtt mentünk haza,ugyan is neki volt még valami dolga,amiről nem árult el semmit,most pedig éppen Leahért megyek az oviba,majd innen a nagyiékhoz,oda pedig anya fog értünk jönni.
Már a nagyinál vagyunk,s egész jót beszélgetünk nagyapával,míg húgom nagymamával játszik,nagyapa épp belekezdett valamibe,amikor elkezdett csörögni a mobilom.
-Szia Dallas!-köszöntem.
-Szia király lány,nem lenne kedved beülni valahova,úgy unatkozunk a srácokkal.
-De mehetünk,és merre vagy hova?
-Starbucks vagy a játékterem?
-Még eldöntjük,20 perc múlva a parknál?
-Oké!Akkor ott találkozunk!-nyomtam ki a készüléket.
Gyorsan összeszedtem magam,majd gyalog el is indultam volna,de ekkor kopogtak az ajtó,s mivel a közelben voltam kinyitottam azt.
-Szia,te hogy-hogy itt?-néztem kérdően.
-Nem láthatom a barát nőmet?-jelent meg kacér mosoly arcán.
-Elmentem,majd jövök!-kiabáltam nagyapának.
Becsuktam magam mögött az ajtót,majd barátom tarkója mögött összekulcsoltam kezemet,s lágy csókot leheltem ajkaira,amit ő folytatott.
Csókunkat megszakítva beszélni kezdtem.
-Figyelj,meg van beszélve,hogy a srácokkal találkozunk a parkban és onnan beülünk majd valahova,van kedved jönni?-mosolyogtam rá.
-Megyek,addig is szemmel tarthatlak!
-Ezt most hogy érted?Nem bízol bennem?-vettem komolyra a dolgot.
-Látnod kellene az arcodat!-nevetett fel.
-Ez egyáltalán nem vicces fiatalember!-nevettem végül én is.
Gyönyörű barna szemei és puha ajkai között jártattam tekintetemet,s még egy utolsó puszit nyomtam szájára,majd el is indultunk.
-Sziasztok srácok!-köszöntünk,miután megérkeztünk.
-Sziasztok!-köszöntek vissza egyhangúan.
-Nos akkor merre megyünk?-kérdeztem.
-Bowling?!-szólalt meg Dallas egyik haverja.
-Oooké!-mondtam,majd elindultunk.
Pár perc séta után meg is érkeztünk a plázában elhelyezkedő játékteremhez,ahol kibéreltünk 2 pályát,majd belekezdtünk a játékba.
Justin,én,Luke és Dave voltunk egy csapat,Dallas,Tom,James,Nick a másik.
A játék közazte fele,tartottunk egy kis fél idei pihenőt,a srácok a pultnál ittak Justin és én a pálya mellett lévő kanapén ültünk,pontosabban én az ölében ültem,s apró csókokat váltottunk,míg a pultnál Dallason és Tomon kívül,mindegyik fiú minket nézett,majd "huuú"-ni kezdtek.
-Van valami probléma?-kérdezte Jus a fiúkat.
-Gyertek játszunk tovább!-intettem nekik.
-Ez meg mi volt?-kérdezte J.
-Ne foglalkozz velük,gyere!-húztam föl a kanapéról.
Folytattuk a játékot,majd az egyik dobásom után,ami eléggé bénára sikeredett Luke kicsit segített a következőnél.
Egyik kezével a golyót segített fogni,a másikkal pedig a derekamat fogta,ezt persze Juss is észre vette,s miután a labdát sikeresen elgurítottuk ezt tudomásunkra is adta,ugyan is egyből neki rohant a srácnak és rendesen behúzott neki.
-Kellett ez neked?-kiabált vele.
-Micsoda?Hozzá sem nyúltam haver!-válaszolt.
-Nem vagyok a haverod!És minek fogdosod a csajomat?
-Csak segítettem neki,ember állj már le!
-Te csak ne ugass nekem "haver"!-fogta szorosra a srác nyakán a ruhadarabot.
-Justin hagyd már,állj meg,higgadj le!-álltam közéjük,bár ne tettem volna meg.
A kezét a levegőbe emelte,majd legyintett és leengedte azt,s az arcomon csattant,a hatalmas tenyér nyom pedig beterítette arcomat.

-Ezt nem így akartam,kicsim jól vagy?-állt elém.
-Miért kellett ez?-kérdeztem vissza könnyes szemmel.
-Most azonnal haza megyünk!Te,te pedig jobb,ha vigyázol,mert ha megtalállak beverem a képed "haver"!-válaszolt idegesen.
Kiléptünk az ajtón,majd egyenesen nagyszüleim háza fele vettük utunkat,mivel Juss otthagyta a kocsiját,majd miután megérkeztünk,s látva,hogy Leah már nincs ott,haza vitt .
Vezetés közben is elég ideges volt még,e miatt túl gyorsan hajtott és néhány piros lámpán is sikerült áthajtania.
Otthon viszont meglepődtem viselkedésén.
Anya vacsorát készített,leültünk hozzájuk mi is,majd kellemes beszélgetés után felmentünk a szobámba,lefürödtem,ahogyan azt utánam Justin is megtette.
Az ágyon fekve beszélgettünk a ma történtekről.
-Tudom,hogy túlzásokba estem,de nem szeretem,ha rajtam kívül valaki más ér hozzád!
-Tudom milyen vagy,de részemről nem jelentett semmit.Téged szeretlek!-mosolyogtam rá.
Hosszan elhúzódó csók csatába kezdtünk.

https://www.youtube.com/watch?v=1lQtoRFaLsA 



Folytatás képp,lekerült rólam virágmintás felsőm,majd barátomról is fekete pólója,pár perccel később,lecsúsztatta rólam szoknyámat,s én szintén lenyúztam róla nadrágját.

Egy szál fehérneműben feküdtünk az ágyon,folytattuk előbb elkezdett tevékenységünket,végül az alsónemű is lekerült mindkettőnkről.
Szenvedélyes csókokat váltottunk,testünk összeért,csípőjét mozgatva puha bőre enyémet simította.
Elsőre nem voltam biztos benne,hogy ezt akarom,mert eszembe jutottak a fájó 
emlékek,majd még is csak megadtam magam a "gondolatnak".
Néha-néha halk sziszegés hagyta el számat,a pillanatnak éltem,éltünk mind a ketten,nem gondoltunk semmi másra,csak élveztük a pillanatot.
Elváltunk egymástól,s levegő után kapkodva feküdtünk az ágyon mind a ketten.

Csodálatos pillanatok voltak,de remélem tényleg szeret,s nem csak beetetett azért,hogy megfektethessen,majd pedig ezzel dicsekedjen a haverjainak.
Hiába érzed úgy,hogy valaki szeret,ha elég jó színész,s simán megjátssza az egészet és játszik az emberek érzelmeivel,te pedig észre sem veszed mindezt.

Ez lett volna a következő rész,s tudom rengeteget késtem vele,de alkotói válságba kerültem,sajnos nem volt semmiféle ihletem a részhez,s tudom ez sem a legjobb,de igyekeztem,várom a hozzászólásokat,mert addig nem hozom a következő részt! :(

40.rész

Sziasztok,hát meg is hoztam nektek az új részt,méghozzá azért "ilyen hamar",mert most volt ihletem és kedvem is írni(sajnos ez nem mindig van így),és persze azért,mert nagyon örültem annak,hogy az előző részt amikor kitettem az egész blogra 2 nap alatt több mint 200 megtekintés érkezett,s ez nagy örömet okozott nekem!Bár a kommentek nem gyűltek össze,de ez most nem baj,na de kezdjünk is bele.Jó olvasást! :)


Nagyon élveztem a futamot és az az adrenalin,ami akkor szabadult fel belőlem,amikor én is kipróbálhattam az egyik kocsit,valami eszméletlen jó érzés volt,s úgy éreztem semmi gondom nincs,csak szállok gondok és bajok nélkül,még Justinra sem gondoltam.
Persze az utána következő ünneplés sem maradhatott el.

Let's drink

Party

Alkohol terén,most próbáltam vissza fogni magam,ami nehezen,de sikerült,még teljesen tudatom alatt voltam pár pohárka ital után.
A buli is már javában tartott,amikor kaptam egy üzenetet,elsőnek nem is foglalkoztam vele.
Feladó:Justin
"Találkozzunk,beszélni akarok veled!"
Visszacsúsztattam a készüléket farmerem zsebébe.
Később viszont a feladó miatt nem bírtam ki,hogy ne válaszoljak.
Címzett:Justin
"Most nem érek rá,nem vagyok otthon és lehet,hogy beszélgetni sincs kedvem!"
A választ azonnal meg is kaptam.
"Hol vagy?Oda megyek!"
Nem tudom mit akar az éjszaka közepén megbeszélni,ami ilyen fontos lehet,ezért írtam is a választ.
"Bulizok,de most nem akarok beszélni.Jó éjt!Szia."
Erre én már semmi féle választ nem kaptam,így gondoltam végre jóra fordul az éjszaka és bulizhatok tovább,de ez még sem így lett.
A tánc térre belépve a tömeg ketté vált,mint ha valami hírességet engedtek volna be.
Csalódottságomra,amikor abba hagytam a táncot és megfordultam nem tévedtem abban a kijelentésemben "mint ha egy hírességet engedtek volna be",mert ez teljes mértékben így is volt.
Abban a pillanatban sikerült megpillantanom azt a személyt akivel az előbb váltottam pár üzenetet.

Mire oda ért volna hozzám,addigra én leültem az egyik sarokban elhelyezett kis dohányzó asztalhoz,nem dohányozni,hanem pihenni és ott volt a nem rég vett koktélom is.
A zene halkan még hallatszott,most kivételesen ez az egy zene nem volt annyira bulisnak mondható,de nem baj,mert attól én még szeretem.

https://www.youtube.com/watch?v=qdsTUfDTEhQ

Egyet kortyoltam italomból,majd mire a poharat vissza helyeztem az asztalra,az említett személy is ott állt előttem.
-Szia!Beszélhetünk?-kérdezte J.
-Szia,mondtam,hogy most nem akarok beszélgetni,nem voltam érthető?És amúgy is honnan tudtad azt,hogy itt vagyok?
-Telefon szám alapján bemértem a mobilod tartózkodási helyét.Kijönnél?
-Menj!-válaszoltam kicsit flegmán.
Nagy nehezen végigvonszoltuk magunkat a tömegen,persze Justin fogta a kezemet,ne hogy elmenjek mellőle.
-Mi annyira fontos,hogy meg kellett zavarni?-fontam össze karjaimat mellem alatt.
-Tudod,volt elég időm és sokat gondolkoztam azon a telefon híváson és amit akkor mondtak.
-Igen és?
-Arra jutottam,hogy én nem egyszer megtettem ezt amint tudod azt te is,s emiatt nem akarlak elveszíteni.Ugyan úgy szeretlek,ahogyan az elején és ezen semmi nem változtat!
-Tudod ezt az előtt kellett volna megtenned,mielőtt meglátlak téged és Kendallt pár utcányira a házunktól vígan nevetgélni.
-Akkor be voltunk drogozva mind a ketten,de semmi nem történt.
-Szóval már a drogozást is újra kezdted,azt is csak a haverjaidnak köszönheted!
-Nem kezdtem újra,az csak egy egyszeri alkalom volt,kérlek szeretlek!
-Akkor kellett volna gondolkoznod,nem pedig most,ezt én most itt befejezem...majd beszélünk.Szia.
-Holnap hívlak!Szia.
Utoljára hátrapillantottam,s láttam,hogy csalódottan távozott.

Én is csalódott voltam,nem erre a reakcióra számítottam magamtól.
Már a buliba sem volt kedvem vissza menni,így elindultam haza.
Sikerült a fejemet kiszellőztetni,az a kevés alkohol hatása is továbbállt,hosszú séta után megérkeztem hűn szeretett otthonomhoz,felmentem a szobámba,lefürödtem,majd az ágyba feküdtem és elő vettem laptopomat.
Felnéztem a közösségi oldalaimra,utoljára a twitteremet néztem,s ott meg is akadt a szemem valamin.
"@justinbieber

I'm so sorry

Egy apró könnycsepp csordult le arcomon,majd laptopomat arrébb téve álomra hajtottam fejemet.
Másnap majdnem délig aludtam,de utána sem csináltam semmit,csak punnyadtam a húgommal együtt,megnéztünk 1-2 részt a Spongya Bobból,hiszen ez Leah egyik kedvenc meséje,majd később dalokat kezdtem énekelni,ha még is elmegyek a jövőhéten az egyik lemez kiadóhoz,akkor teljesen felkészülten menjek oda a próba felvételre,persze csak ha leszerződtetnek.
Az este is hamar elérkezett,Justin viszont nem hívott fel,lehet,hogy megint csak át akart verni és ugyan úgy megcsal?
Minden esetre rájöttem,amit tegnap mondtam neki nem volt helyes,hiszen tényleg még mindig szeretem,s ő amit tett velem,ahhoz képest az a kis csók egy semmi volt.
Nem túl sokáig emésztettem magam ezen,mert nagyon fáradt voltam még a buli miatt,így hamar elaludtam.
Reggel eléggé késésben voltam az óráimról,így nem nagyon küszködtem a sminkeléssel,gyorsan felkaptam magamra valami iskolába illő ruhát.

Leszaladtam a konyhába a reggelimért majd táskámat a vállamra kapva indultam útnak az iskola fele.
Beérve a suliba találkoztam Sarahval a folyosón,így bekísért a termünkbe,ahol a padomon egy hatalmas csokor rózsa ékeskedett,persze a pár lány aki bent volt a terembe kíváncsian nézték,hogy kitől is kaphattam,viszont magam sem tudtam meg,csak gondoltam,mert nem volt benne semmiféle kis üdvözlőlap.
-Húú csajos,kitől kaptad ezt a csokrot?-kíváncsiskodott Sarah.
-Igazából nem tudom,csak sejtem,hogy ki is lehet az a személy!-mosolyodtam el.
Ekkor az a személy akire én gondoltam belépett az ajtón a terembe,akaratlanul is mosolyra húzódott a szám.
Közelebb jött hozzánk,majd egyenesen rám vetette szemeit.
Kezemben volt a csokor,úgy álltunk egymással szemben.
Az igazat pedig megvallva nem tudtam és nem is volt okom arra,hogy haragudjak rá,neki lett volna indoka,de megbocsájtott.
-Tetszik?
-Igen!-válaszoltam boldogan.
-Akkor én nem is zavarok,meg amúgy is mennem kell órára.Sziasztok.-köszönt el Sarah.
Justintól kaptam egy csókot,majd amikor leültem a helyemre végigsimította arcomat és helyet foglalt mellettem.

  

Megkezdődtek az órák,délben volt egy ebéd szünet,amit Sarahval töltöttem,majd ezután következett még két óra ami rettentően hamar eltelt.

Annyira boldog voltam,szinte az egész napot együtt töltöttük Justinnal,kivéve a tánc órát,amit a lányoknak és fiúknak külön tartanak.

Suli után együtt indultunk el haza Jussal,vagyis csak úgy volt,hogy haza megyünk.

-Most mielőtt haza viszlek még el kell mennem valahova.

-Rendben,csak siessünk kérlek!

Beszálltunk az autóba ,úgy 10 perc utazás után megérkeztünk egy hatalmas épülethez,ami bevallom már ismerős volt számomra.

Beszálltunk a liftbe,majd a negyedik emeletre érkezve kiszálltunk és egy ismerős arccal találkoztam.

-Scoo meghoztam a lányt!

-Rendben,akkor nézzük mit is tud a kicsike!Detti kérlek fáradj be abba a szobába és ha meghallod a dallamot a lapon lévő szöveget kezdd el énekelni.

-Rendben,megyek.-fogadtam szót.

Úgy cselekedtem,ahogy Justin producere mondta,elénekeltem a megadott dalt,majd kifáradva a hang szigetelt szobából Scoo egyből gratulált nekem.

-Nos akkor mit mondasz Braun benne vagy?

-Háát,nem is tudom...persze,hogy benne vagyok!Hozom a szerződést,addig várjatok itt!

-Oké!-válaszolt J.

-Justin ez,ez most mi volt?És milyen szerződésről beszélt?

-Tudom,hogy az a vágyad,hogy énekes nő legyél,én pedig elintéztem neked.Scooter felajánl neked egy szerződést és ezentúl ő és a csapata fog veled dolgozni,persze,ha elfogadod.

-Ezt komolyan mondod?-döbbentem le.

-Igen minden teljesen komoly és valós!

Egyenesen a nyakába ugrottam örömömben,teljes mértékben boldog voltam.

A mai napom nem is lehetett volna jobb,vagy is az még eldől,de minden esetre jó nap volt,egy kis hatás szünet után megint egymásra találtunk és úgy látszik,hogy az álmom is valóra fog válni és ennek nagyon örülök.

Miután aláírtam az összes papírt,pezsgőt bontottunk,persze tekintettel arra,hogy Juss még ma vezetni fog,csak alkohol menteset ittunk.

Vége az ünneplésnek,haza indultunk,hogy közöljem anyával a jó hírt.

Így is lett,majd felmentünk a szobámba,bezártam az ajtót,majd az ágyra feküdtünk,filmet néztünk,majd amikor végeztünk a filmmel és épp beszélgettünk barátom mobilja megcsörrent.

Üzenetet kapott Chertől.

"Justin tudom,engem szeretsz,az a reggeli dolog,hogy megsimítottad az arcom,tudom,nem kamu volt.Szeretlek!"

Ezen mind a ketten hatalmasat nevettünk,Justin mobilját az éjjeli szekrényre helyezte,majd fürdés után mellkasára hajtottam fejemet,s így tértünk nyugovóra.

Ez lett volna a rész,várom a kommenteket,és most vettem észre,hogy bővült a feliratkozók száma egy fővel aminek nagyon örülök és nagyon köszönöm!:)